< Zsoltárok 32 >

1 Dávidtól. Oktató dal. Boldog, kinek meg van bocsátva a bűntette, eltakarva a vétke!
Ko e Saame akonaki ʻa Tevita. ‌ʻOku monūʻia ia ʻaia kuo fakamolemole ʻa ʻene talangataʻa, pea kuo ʻufiʻufi ʻene angahala.
2 Boldog az ember, hinek nem számít be az Örökkévaló bűnt, és lelkében nincsen csalárdság.
‌ʻOku monūʻia ʻae tangata ʻaia ʻoku ʻikai lau ki ai ʻe Sihova ha hia, pea ʻoku ʻikai ha kākā ʻi hono laumālie.
3 Midőn hallgattam, sorvadoztak csontjaim, kiáltozásomban egész nap,
‌ʻI heʻeku fakalongo pē, naʻe fakaʻaʻau ʻo motuʻa hoku ngaahi hui ʻi heʻeku tangi ʻi he ʻaho kotoa.
4 mert nappal és éjjel rám nehezedett kezed, átváltozott üdeségem nyári szárazsággá. Széla.
He naʻe mamafa ho nima kiate au ʻi he ʻaho mo e pō: naʻe liliu hoku huhuʻa ko e laʻāina ʻoe faʻahitaʻu mafana. (Sila)
5 Vétkemet tudattam veled és bűnömet nem takartam el; mondtam: megvallom bűntetteimet az Örökkévalónak! És te megbocsátottad vétkemnek bűnét. Széla.
Naʻaku vete ʻeku angahala kiate koe, pea naʻe ʻikai te u fufū ʻeku hia. Naʻaku pehē, te u vete ʻeku ngaahi talangataʻa kia Sihova: pea naʻa ke fakamolemole ʻae hia ʻo ʻeku angahala. (Sila)
6 Ezért ímádkozzék hozzád minden jámbor, a mely időben talál téged; bizony nagy vizek áradásakor ő hozzá nem érhetnek.
Ko ia ʻe lotu ai kiate koe ʻaia kotoa pē ʻoku anga fakaʻotua ʻi he kuonga ʻe ʻiloʻi ai koe: ko e moʻoni ʻi he ʻoho mai ʻoe ngaahi vai lahi ʻe ʻikai tenau aʻu ʻo ofi kiate ia.
7 Te rejtekem vagy nekem, szorongástól megóvsz engem; szabadulás íljjongásival hörülveszel engem. Széla.
Ko koe ko hoku toitoiʻanga; te ke fakamoʻui au mei he mamahi; pea te ke kāpui ʻaki au ʻae ngaahi hiva ʻoe fakamoʻui. (Sila)
8 Hadd oktatlak és igazítlak az útra, melyen járj, hadd tanácsolok, rajtad a szemem:
Ko au te u fakapotoʻi koe mo akonakiʻi koe ʻi he hala ʻaia te ke ʻalu ai: te u fakahinohino koe ʻaki hoku mata.
9 Ne legyetek mint ló, mint öszvér értelem nélkül; kantárral és zabolával, az ő diszével kell fékezni őt, nehogy közeledjék hozzád.
‌ʻOua naʻa mou hangē ko e hoosi mo e miuli, ʻoku masiva ʻi he ʻilo: ʻaia ʻoku taʻofi ʻaki honau ngutu ʻae ukamea mo e noʻo, koeʻuhi ke nau haʻu ʻo ofi kiate koe.
10 Sok a gonosznak fájdalma; de ki az Örökkévalóban bízik, azt szeretettel veszi körül.
‌ʻE hoko ʻae ngaahi mamahi lahi ki he kakai angakovi: ka ko ia ʻoku falala kia Sihova, ʻe kāpui ʻaki ia ʻae ʻaloʻofa.
11 Örüljetek az Örökkévalóban és vigadjatok, ti iga, zak; és újjongjatok mind, ti egyenes szivüek!
Mou fiefia ʻia Sihova, pea nekeneka, ʻakimoutolu ʻoku māʻoniʻoni: pea kalanga ʻi he fiefia, ʻakimoutolu kotoa pē ʻoku angatonu ʻi loto.

< Zsoltárok 32 >