Zsoltárok 30
1 Zsoltár. Ének a ház fölavatásakor. Dávidtól. Magasztallak, Örökkévaló, hogy kihúztál engem és nem örvendeztetted rajtam ellenségeimet.
Муқәддәс ибадәтханини Худаға аташни тәбрикләп, Давут язған күй: — Мән Сени алий дәп улуқлаймән, и Пәрвәрдигар, Чүнки Сән мени пәстин жуқури көтәрдиң, Дүшмәнлиримни үстүмдин хошалландурмидиң.
2 Örökkévaló, én Istenem, fohászkodtam hozzád és te meggyógyítottál.
И Пәрвәрдигар Худайим, мән Саңа налә көтәрдим, Сән мени сақайттиң.
3 Örökkévaló, fölhoztad az alvilágból lelkemet, fölélesztettél a gödörbe szállók közül. (Sheol h7585)
И Пәрвәрдигар, Сән тәһтисарадин җенимни елип чиқтиң, Һаңға чүшидиғанлар арисидин маңа һаят берип сақлидиң. (Sheol h7585)
4 Zengjetek az Örökkévalónak, ti jámborai, és hálát mondjatok szent nevének.
Пәрвәрдигарға күй ейтиңлар, и Униң ихласмән бәндилири, Униң пак-муқәддәслигини яд етип тәшәккүр ейтиңлар.
5 Mert pillanatnyi a haragja, életnyi a kegyelme; estve meghál a sírás, s reggelre – újjongás.
Чүнки Униң ғәзиви дәқиқидә өтүп кетиду, Шапаити болса өмүрвайәт болиду; Жиға-зерә кечичә қонуп қалсиму, Хошаллиқ таң сәһәр билән тәң келиду.
6 Én pedig mondtam, jólétemben: nem tántorodom meg soha.
Мән болсам өз раһәт-парағитимдә: «Мәңгүгә тәврәнмәй муқим туримән» — дедим.
7 Örökkévaló, kegyelmedben állítottál erős hegyre; elrejtetted arczodat, rémültté lettem.
Пәрвәрдигар, шапаитиң билән, мениң теғимни мустәһкәм турғузған едиң; Амма Сән дидариңни қачуруп йошурдуң; Мән алақзадә болуп кәттим;
8 Hozzád, Örökkévaló, kiáltok föl, és az Úrhoz könyörgök:
Мән Саңа налә-пәряд көтәрдим, и Пәрвәрдигар; Мән [Сән] Рәбкә илтиҗа қилдим: —
9 Mi haszon van véremben, verembe szálltamban? Por magasztal-e téged, hirdeti-e hűségedet?
— Мениң қеним төкүлүп, һаңға кирсәм немә пайдиси бардур? Топа-чаң Сени мәдһийиләмду? У һәқиқитиңни җакалаламду?
10 Halljad, Örökkévaló, és kegyelmezz nekem; Örökkévaló, légy segítő nekem.
Аңлиғайсән, и Пәрвәрдигар, маңа шәпқәт көрсәткәйсән; И Пәрвәрдигар, маңа ярдәмдә болғайсән!
11 Fordítottad gyászolásomat körtánczra nekem; feloldoztad zsákomat és felöveztél örömmel.
Сән матәм қайғусини уссул ойнашларға айландурдуң; [Һазилиқ] бөз кийимимни салдуриветип, Маңа хошаллиқни бәлвағ қилип бағлидиң;
12 Azért hogy zengjen neked a lelkem, s ne hallgasson el: Örökkévaló, én Istenem, örökké magasztallak.
Шуңа мениң роһум сүкүт қилмай, Саңа күйләр оқусун! И Пәрвәрдигар, мениң Худайим, Саңа әбәдил-әбәткичә тәшәккүрләрни ейтимән!
