< Zsoltárok 30 >

1 Zsoltár. Ének a ház fölavatásakor. Dávidtól. Magasztallak, Örökkévaló, hogy kihúztál engem és nem örvendeztetted rajtam ellenségeimet.
En salme, en sang ved husets innvielse, av David. Jeg vil ophøie dig, Herre, for du har dradd mig op og ikke latt mine fiender glede sig over mig.
2 Örökkévaló, én Istenem, fohászkodtam hozzád és te meggyógyítottál.
Herre min Gud! jeg ropte til dig, og du helbredet mig.
3 Örökkévaló, fölhoztad az alvilágból lelkemet, fölélesztettél a gödörbe szállók közül. (Sheol h7585)
Herre! du har ført min sjel op av dødsriket, du har kalt mig til live fra dem som farer ned i graven. (Sheol h7585)
4 Zengjetek az Örökkévalónak, ti jámborai, és hálát mondjatok szent nevének.
Lovsyng Herren, I hans fromme, og pris hans hellige navn!
5 Mert pillanatnyi a haragja, életnyi a kegyelme; estve meghál a sírás, s reggelre – újjongás.
For et øieblikk varer hans vrede, en levetid hans nåde; om aftenen kommer gråt som gjest, og om morgenen er det frydesang.
6 Én pedig mondtam, jólétemben: nem tántorodom meg soha.
Men jeg sa i min trygghet: Jeg skal ikke rokkes evindelig.
7 Örökkévaló, kegyelmedben állítottál erős hegyre; elrejtetted arczodat, rémültté lettem.
Herre! ved din nåde hadde du grunnfestet mitt fjell; du skjulte ditt åsyn, da blev jeg forferdet.
8 Hozzád, Örökkévaló, kiáltok föl, és az Úrhoz könyörgök:
Til dig, Herre, ropte jeg, og til Herren bad jeg ydmykelig:
9 Mi haszon van véremben, verembe szálltamban? Por magasztal-e téged, hirdeti-e hűségedet?
Hvad vinning er der i mitt blod, i at jeg farer ned i graven? Mon støvet vil prise dig, vil det forkynne din trofasthet?
10 Halljad, Örökkévaló, és kegyelmezz nekem; Örökkévaló, légy segítő nekem.
Hør, Herre, og vær mig nådig! Herre, vær min hjelper!
11 Fordítottad gyászolásomat körtánczra nekem; feloldoztad zsákomat és felöveztél örömmel.
Du omskiftet min klage til dans for mig, du løste mine sørgeklær av mig og omgjordet mig med glede,
12 Azért hogy zengjen neked a lelkem, s ne hallgasson el: Örökkévaló, én Istenem, örökké magasztallak.
forat min ære skal lovsynge dig og ikke tie. Herre min Gud! jeg vil prise dig evindelig.

< Zsoltárok 30 >