Zsoltárok 30

1 Zsoltár. Ének a ház fölavatásakor. Dávidtól. Magasztallak, Örökkévaló, hogy kihúztál engem és nem örvendeztetted rajtam ellenségeimet.

Pagadayegon ko ikaw, Oh Jehova; kay gisakwat mo ako, Ug wala mo pagbuhata nga magkalipay ang akong mga kaaway sa ibabaw nako.

2 Örökkévaló, én Istenem, fohászkodtam hozzád és te meggyógyítottál.

Oh Jehova nga akong Dios, Kanimo nagtu-aw ako, ikaw nagayo kanako.

3 Örökkévaló, fölhoztad az alvilágból lelkemet, fölélesztettél a gödörbe szállók közül. (Sheol h7585)

Oh Jehova, ikaw nagkuha sa kalag ko gikan sa Sheol; Gibantayan mo ako nga buhi aron dili ako makakanaug sa lubnganan. (Sheol h7585)

4 Zengjetek az Örökkévalónak, ti jámborai, és hálát mondjatok szent nevének.

Manag-awit kamo ug pagdayeg kang Jehova, Oh kamong mga balaan niya, Ug managpasalamat sa iyang balaang halandumon nga ngalan.

5 Mert pillanatnyi a haragja, életnyi a kegyelme; estve meghál a sírás, s reggelre – újjongás.

Kay ang iyang kasuko umalagi lamang; Ang iyang kalooy alang sa tibook kinabuhi: Ang paghilak mopabilin sa kagabhion, Apan ang kalipay moabut sa kabuntagon.

6 Én pedig mondtam, jólétemben: nem tántorodom meg soha.

Mahitungod kanako, nag-ingon ako sa akong kauswagan, Dili gayud ako matarug.

7 Örökkévaló, kegyelmedben állítottál erős hegyre; elrejtetted arczodat, rémültté lettem.

Ikaw, Oh Jehova, tungod sa imong kalooy gipatindog mo ang akong bukid nga adunay kalig-on; Gitagoan mo ang imong nawong; nasamok ako.

8 Hozzád, Örökkévaló, kiáltok föl, és az Úrhoz könyörgök:

Kanimo, Oh Jehova, nagtu-aw ako; Ug kang Jehova nagpangaliyupo ako:

9 Mi haszon van véremben, verembe szálltamban? Por magasztal-e téged, hirdeti-e hűségedet?

Unsay kapuslanan niining akong dugo, sa diha nga manaug ako sa lubnganan? Magadayeg ba kanimo ang abug? igamantala ba niini ang imong kamatuoran?

10 Halljad, Örökkévaló, és kegyelmezz nekem; Örökkévaló, légy segítő nekem.

Patalinghugi, Oh Jehova, ug malooy ka kanako: Oh Jehova, mahimo ka unta nga magtatabang kanako.

11 Fordítottad gyászolásomat körtánczra nekem; feloldoztad zsákomat és felöveztél örömmel.

Ang akong pagbalata gibayloan mo ug sayaw; Gihukas mo ang akong bisti nga sako, ug gibaksan mo ako sa kalipay;

12 Azért hogy zengjen neked a lelkem, s ne hallgasson el: Örökkévaló, én Istenem, örökké magasztallak.

Sa tuyo nga ang akong himaya magaawit ug pagdayeg kanimo, ug dili magapakahilum. Oh Jehova nga Dios ko, pasalamatan ko ikaw sa walay katapusan.