< Zsoltárok 3 >
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
Salmo de David, cuando huía de delante de Absalón su hijo. ¡ Oh SEÑOR, cuánto se han multiplicado mis enemigos! Muchos se levantan contra mí.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Muchos dicen de mi alma: No hay para él salud en Dios. (Selah)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
Mas tú, el SEÑOR, eres escudo por mí; mi gloria, y el que ensalza mi cabeza.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
Con mi voz clamé al SEÑOR, y él me respondió desde el monte de su santidad. (Selah)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
Yo me acosté, y dormí, y desperté; porque el SEÑOR me sustentaba.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
No temeré de diez millares de gente, que pusieren cerco contra mí.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Levántate, SEÑOR; sálvame, Dios mío; porque tú heriste a todos mis enemigos en la quijada; los dientes de los malos quebraste.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Del SEÑOR es la salud: Sobre tu pueblo será tu bendición. (Selah)