Zsoltárok 3
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
Rabbiyow, cadaawayaashaydu fara badanaa! Kuwa igu kacaa aad bay u badan yihiin.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Way badan yihiin kuwa naftayda wax ka sheegaa, iyagoo leh, Ilaah isaga caawin maayo. (Selaah)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
Laakiinse, Rabbiyow, adigu waxaad tahay gaashaan igu wareegsan, Iyo sharaftayda, iyo kan madaxayga kor u qaada.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
Codkayga ayaan Rabbiga ugu qayliyaa, Oo isaguna wuxuu iiga jawaabaa buurtiisa quduuska ah. (Selaah)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
Anigu waan jiifsaday oo waan iska seexday, Oo haddana waan soo toosay, waayo, Rabbiga ayaa i xannaaneeya.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
Ka baqi maayo dadka kumanyaalkaa, Oo gees kasta iga hareereeyey.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Kac, Rabbiyow, oo i badbaadi, Ilaahayow, Waayo, cadaawayaashaydii oo dhan waxaad ku dhufatay dhabanka, Oo kuwa sharka leh ilkahoodiina waad jejebisay.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Badbaado waxaa leh Rabbiga, Barakadaadu dadkaaga ha ku soo degto. (Selaah)
