Zsoltárok 3
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
Senhor, como se teem multiplicado os meus adversarios! são muitos os que se levantam contra mim.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Muitos dizem da minha alma: Não ha salvação para elle em Deus (Selah)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
Porém tu, Senhor, és um escudo para mim, a minha gloria, e o que exalta a minha cabeça.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
Com a minha voz clamei ao Senhor, e ouviu-me desde o seu sancto monte (Selah)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
Eu me deitei e dormi: acordei; porque o Senhor me sustentou.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
Não temerei os milhares de povo que se pozeram contra mim e me cercam.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Levanta-te, Senhor; salva-me, Deus meu; pois feriste a todos os meus inimigos nos queixos; quebraste os dentes aos impios.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
A salvação vem do Senhor; sobre o teu povo seja a tua benção. (Selah)
