Zsoltárok 3
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
A Psalm by David, when he fled from Absalom his son. LORD, how my adversaries have increased! Many are those who rise up against me.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Many there are who say of my soul, “There is no help for him in God.” (Selah)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
But you, LORD, are a shield around me, my glory, and the one who lifts up my head.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
I cry to the LORD with my voice, and he answers me out of his holy hill. (Selah)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
I laid myself down and slept. I awakened, for the LORD sustains me.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
I will not be afraid of tens of thousands of people who have set themselves against me on every side.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Arise, LORD! Save me, my God! For you have struck all of my enemies on the cheek bone. You have broken the teeth of the wicked.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Salvation belongs to the LORD. May your blessing be on your people. (Selah)
