Zsoltárok 3
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
A psalm of David, when he fled from his son Absalom. How many, Lord, are my foes! Those who rise up against me are many.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Many are those who say of me, “There is no help for him in his God.” (Selah)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
But you, Lord, are shield about me, my glory, who lifts up my head.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
When loudly I call to the Lord, from his holy hill he gives answer. (Selah)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
I laid down and slept: now I wake, for the Lord sustains me.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
I fear not the myriads of people who beset me on every side.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Arise, Lord: save me, my God, who strikes all my foes on the cheek, and shatters the teeth of the wicked.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Victory belongs to the Lord: let your blessing descend on your people. (Selah)
