Zsoltárok 3
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
Yhwh, how are they increased that trouble me! many are they that rise up against me.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Many there be which say of my soul, There is no help for him in God. (Selah)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
But thou, O Yhwh, art a shield for me; my glory, and the lifter up of mine head.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
I cried unto Yhwh with my voice, and he heard me out of his holy hill. (Selah)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
I laid me down and slept; I awaked; for Yhwh sustained me.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
I will not be afraid of ten thousands of people, that have set themselves against me round about.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Arise, O Yhwh; save me, O my God: for thou hast smitten all mine enemies upon the cheek bone; thou hast broken the teeth of the ungodly.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Salvation belongeth unto Yhwh: thy blessing is upon thy people. (Selah)
