Zsoltárok 3
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
A Psalm of David, when he fled from the presence of his son Abessalom. O Lord, why are they that afflict me multiplied? many rise up against me.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Many say concerning my soul, There is no deliverance for him in his God. (Pause)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
But thou, O Lord, art my helper: my glory, and the one that lifts up my head.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
I cried to the Lord with my voice, and he heard me out of his holy mountain. (Pause)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
I lay down and slept; I awaked; for the Lord will help me.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
I will not be afraid of ten thousands of people, who beset me round about.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Arise, Lord; deliver me, my God: for thou hast smitten all who were without cause mine enemies; thou hast broken the teeth of sinners.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Deliverance is the Lord's, and thy blessing is upon thy people.
