Zsoltárok 29
1 Zsoltár Dávidtól. Adjatok az Örökkévalónak, istenfiak ti, adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és hatalmat!
Zabbuli ya Dawudi. Mutendereze Mukama, mmwe abaana b’ab’amaanyi. Mutendereze Mukama n’ekitiibwa n’amaanyi.
2 Adjátok az Örökkévalónak neve dicsőségét, boruljatok le az Örökkévaló előtt szent díszben!
Mutendereze Mukama n’ekitiibwa ekisaanira erinnya lye; musinze Mukama mu kitiibwa eky’obutukuvu bwe.
3 Az Örökkévaló hangja a vizek fölött: a dicsőség istene mennydörög, az Örökkévaló nagy vizek fölött.
Eddoboozi lya Mukama liwulirwa ku mazzi; Katonda ow’ekitiibwa abwatuka, n’eddoboozi lye ne liwulirwa ku mazzi amangi.
4 Az Örökkévaló hangja erővel, az Örökkévaló hangja díszszel;
Eddoboozi lya Mukama ly’amaanyi; eddoboozi lya Mukama lijjudde ekitiibwa.
5 az Örökkévaló hangja czédrusokat tör, összetörte az Örökkévaló a Libánon czédrusait;
Eddoboozi lya Mukama limenya emivule; Mukama amenyaamenya emivule gya Lebanooni.
6 szökdeltette őket, mint a borjú, a Libánont és Szirjónt, mint a reémek fia.
Aleetera Lebanooni okubuukabuuka ng’akayana, ne Siriyooni ng’ennyana y’embogo.
7 az Örökkévaló hangja tűzlángokat hasít.
Eddoboozi lya Mukama libwatukira mu kumyansa.
8 Az Örökkévaló hangja megreszketteti a pusztát, megreszketteti a Örökkévaló Kádés pusztáját.
Eddoboozi lya Mukama likankanya eddungu; Mukama akankanya eddungu lya Kadesi.
9 Az Örökkévaló hangja szarvasünőket vajudtat és lehánt erdőket – templomában pedig mindnyája szól: Dicsőség!
Eddoboozi lya Mukama linyoolanyoola emivule, n’emiti mu bibira ne gitasigalako makoola. Mu Yeekaalu ye, abantu bonna boogerera waggulu nti, “Ekitiibwa kibe eri Mukama!”
10 Az Örökkévaló a vízözönkor trónra űlt, űl is az Örökkévaló mint király örökké.
Mukama atuula waggulu w’amataba ku ntebe ye ey’obwakabaka. Mukama ye Kabaka afuga emirembe gyonna.
11 Az Örökkévaló hatalmat adjon népének, az Örökkévaló áldja meg népét békével.
Mukama awa abantu be amaanyi; Mukama awa abantu be emirembe.
