Zsoltárok 29

1 Zsoltár Dávidtól. Adjatok az Örökkévalónak, istenfiak ti, adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és hatalmat!

Psalmus David, in consummatione tabernaculi. Afferte Domino, filii Dei, afferte Domino filios arietum.

2 Adjátok az Örökkévalónak neve dicsőségét, boruljatok le az Örökkévaló előtt szent díszben!

Afferte Domino gloriam et honorem; afferte Domino gloriam nomini ejus; adorate Dominum in atrio sancto ejus.

3 Az Örökkévaló hangja a vizek fölött: a dicsőség istene mennydörög, az Örökkévaló nagy vizek fölött.

Vox Domini super aquas; Deus majestatis intonuit: Dominus super aquas multas.

4 Az Örökkévaló hangja erővel, az Örökkévaló hangja díszszel;

Vox Domini in virtute; vox Domini in magnificentia.

5 az Örökkévaló hangja czédrusokat tör, összetörte az Örökkévaló a Libánon czédrusait;

Vox Domini confringentis cedros, et confringet Dominus cedros Libani:

6 szökdeltette őket, mint a borjú, a Libánont és Szirjónt, mint a reémek fia.

et comminuet eas, tamquam vitulum Libani, et dilectus quemadmodum filius unicornium.

7 az Örökkévaló hangja tűzlángokat hasít.

Vox Domini intercidentis flammam ignis;

8 Az Örökkévaló hangja megreszketteti a pusztát, megreszketteti a Örökkévaló Kádés pusztáját.

vox Domini concutientis desertum: et commovebit Dominus desertum Cades.

9 Az Örökkévaló hangja szarvasünőket vajudtat és lehánt erdőket – templomában pedig mindnyája szól: Dicsőség!

Vox Domini præparantis cervos: et revelabit condensa, et in templo ejus omnes dicent gloriam.

10 Az Örökkévaló a vízözönkor trónra űlt, űl is az Örökkévaló mint király örökké.

Dominus diluvium inhabitare facit, et sedebit Dominus rex in æternum.

11 Az Örökkévaló hatalmat adjon népének, az Örökkévaló áldja meg népét békével.

Dominus virtutem populo suo dabit; Dominus benedicet populo suo in pace.