Zsoltárok 29

1 Zsoltár Dávidtól. Adjatok az Örökkévalónak, istenfiak ti, adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és hatalmat!

Dávid zsoltára. Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet!

2 Adjátok az Örökkévalónak neve dicsőségét, boruljatok le az Örökkévaló előtt szent díszben!

Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben.

3 Az Örökkévaló hangja a vizek fölött: a dicsőség istene mennydörög, az Örökkévaló nagy vizek fölött.

Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.

4 Az Örökkévaló hangja erővel, az Örökkévaló hangja díszszel;

Az Úr szava erős; az Úr szava fenséges.

5 az Örökkévaló hangja czédrusokat tör, összetörte az Örökkévaló a Libánon czédrusait;

Az Úr szava czédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon czédrusait is.

6 szökdeltette őket, mint a borjú, a Libánont és Szirjónt, mint a reémek fia.

És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat.

7 az Örökkévaló hangja tűzlángokat hasít.

Az Úr szava tűzlángokat szór.

8 Az Örökkévaló hangja megreszketteti a pusztát, megreszketteti a Örökkévaló Kádés pusztáját.

Az Úr szava megrengeti a pusztát, megrengeti az Úr Kádesnek pusztáját.

9 Az Örökkévaló hangja szarvasünőket vajudtat és lehánt erdőket – templomában pedig mindnyája szól: Dicsőség!

Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat, lehántja az erdőket, és az ő hajlékában mindene azt mondja: dicső!

10 Az Örökkévaló a vízözönkor trónra űlt, űl is az Örökkévaló mint király örökké.

Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké.

11 Az Örökkévaló hatalmat adjon népének, az Örökkévaló áldja meg népét békével.

Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel.