Zsoltárok 29

1 Zsoltár Dávidtól. Adjatok az Örökkévalónak, istenfiak ti, adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és hatalmat!

Giver Herren, I Guds Børn! giver Herren Ære og Styrke.

2 Adjátok az Örökkévalónak neve dicsőségét, boruljatok le az Örökkévaló előtt szent díszben!

Giver Herren hans Navns Ære, tilbeder for Herren i hellig Prydelse.

3 Az Örökkévaló hangja a vizek fölött: a dicsőség istene mennydörög, az Örökkévaló nagy vizek fölött.

Herrens Røst er over Vandene; Ærens Gud tordner; Herren er over de store Vande.

4 Az Örökkévaló hangja erővel, az Örökkévaló hangja díszszel;

Herrens Røst er med Kraft; Herrens Røst er med Herlighed.

5 az Örökkévaló hangja czédrusokat tör, összetörte az Örökkévaló a Libánon czédrusait;

Herrens Røst sønderbryder Cedre, og Herren har sønderbrudt Libanons Cedre.

6 szökdeltette őket, mint a borjú, a Libánont és Szirjónt, mint a reémek fia.

Og han gør, at de springe som en Kalv, Libanon og Sirjon som en ung Enhjørning.

7 az Örökkévaló hangja tűzlángokat hasít.

Herrens Røst slaar ned med Ildsluer.

8 Az Örökkévaló hangja megreszketteti a pusztát, megreszketteti a Örökkévaló Kádés pusztáját.

Herrens Røst gør, at Ørken bæver; Herren gør, at Kades's Ørk bæver.

9 Az Örökkévaló hangja szarvasünőket vajudtat és lehánt erdőket – templomában pedig mindnyája szól: Dicsőség!

Herrens Røst bringer Hinder til at føde og blotter Skovene; men i hans Tempel siger enhver: „Ære!‟

10 Az Örökkévaló a vízözönkor trónra űlt, űl is az Örökkévaló mint király örökké.

Herren har siddet ved Syndfloden, og Herren sidder, en Konge evindelig.

11 Az Örökkévaló hatalmat adjon népének, az Örökkévaló áldja meg népét békével.

Herren skal give sit Folk Kraft; Herren skal velsigne sit Folk i Freden.