Zsoltárok 27
1 Dávidtól. Az Örökkévaló a világosságom és üdvöm, hitől féljek? Az Örökkévaló életemnek erőssége, kitől remegjek?
Ra Anumzamo'a nagri tavi mani'neno, nagu'vazi ne' mani'neankina, nagra na'anku korora hugahue? Ra Anumzamo'a nagrira hankave vihuni'a mani'neanki'na, na'anku nagra nahirahikura hugahue?
2 Mikor gonosztevők közelítottek felém, hogy húsomat egyék, az én szorongatóim és ellenségeim – ők botlottak meg és estek el.
Hanki havi avu'ava zama nehaza vahe'mo'zama nazeri haviza hunaku erava'o nehanageno, ha' vahe'nimo'za nahenaku egahazanagi, ana vahe'mo'za traka hu'za masegahaze.
3 Ha táboroz ellenem táhor, nem fél szívem; ha támad ellenem ha. rez, mindamellett bízok én.
Rama'a sondia vahe kerafamo'za nahenaku kafo eme ante'za navazagi kagigahazanagi, nagra korora osugahue. Ha' vahenimo'za hara agafa hu'za eme hunantegahazanagi, Ra Anumzamofonku amuhara hugahue.
4 Egyet kértem az Örökkévalótól, azt kivánom: lassabban az Örökkévaló házában éltem minden napjaiban, hogy nézzem az Örökkévaló kellemét és szemléljem templomát.
Ra Anumzamofona mago zanku antahigesue, Knare nagrira natresanigena kasefa'ma hu'nama manisnua kna'afina, Agri nompina manivava nehu'na, knare avu'ava'a nege'na, musena hunente'na Agri mono nompi mani'nena kama naverima hanigura kegahue.
5 Mert tartogat engem kunyhójában veszedelem napján; rejteget engem sátora rejtekében, sziklára fölemel.
Hanki hazenke zama esania knafina, Agra'a navre franekino, Agra'a seli mono nompi navre frakigahie. Ana nehuno navresga huno onagamu'a have agofetu nantesige'na knare hu'na manigahue.
6 És most fölemelkedik fejem ellenségeim fölé, körülöttem; hadd áldozok sátorában riadás mellett áldozatokat, hadd éneklek és hadd zengek az Örökkévalónak!
Anama hanige'na nagri'ma nazeri kagi'naza ha' vaheni'a naza hanige'na hara huzmagetenerena, ranke hu'na musenkase nehu'na, Ra Anumzamofo mono nompina ofa kresramna vugahue. Ana nehu'na zavena ahe'na zagamera Ra Anumzamofontega hugahue.
7 Halljad, Örökkévaló, hangommal felkiáltok, kegyelmezz nekem és hallgass meg engem!
Ra Anumzamoka naza huogu'ma kagritegama nunamuma nehanugenka, kasunku hunantenka nunamuni'a antahinamio.
8 Rólad mondja szívem: Keressétek arczomat! – Arczodat, Örökkévaló, keresem én.
Nagu'amo'a agritega nunamu hunka agriku hako huno hige'na, nagra Ra Anumzamokarega nunamuna nehue.
9 Ne rejtsd el arczodat előlem, ne utasítsd el haragban szolgádat; segítségem voltál; ne vess el és ne hagyj el engem, üdvöm Istene!
Ra Anumzamoka kamefira hunaminka kavugosa rukrahera nehunka, eri'za vahekamo'na krimpa aheonanto. Na'ankure kagra ko'ma nagu'vazinka e'nana Anumza mani'nananki, kamefira hunaminka onatrenka, nagu'vazinka nazahuo.
10 Mert atyám s anyám elhagytak, de az Örökkévaló befogad engem.
Nenfa'ene nenrera'enena zanamefira hunamigaha'anagi, Ra Anumzamo'a navareno kegava hunantegahie.
11 Igazíts engem, Örökkévaló, a te útadra, és vezess egyenes ösvényen meglesőim miatt!
Ra Anumzamoka Kagra'a kavukvara rempi hunamio. Ha' vaheni'amo'za kafonte'za mani'nazanki, kegava hunantenka navrenka knare huno fatgo hu'nea kantera vuo.
12 Ne adj át azorongatóim dühének, mert támadtak ellenem hazug tanúk s erőszakot lehelők.
Nagrira natrege'na ha' vahe'nimofo zamazampina va'nenkeno zamagri'ma zamavesi'niaza hu'za nazeri havizana osiho. Na'ankure ana vahe'mo'za nagrira havige hunante'za e'za nazeri koro nehaze.
13 Ha nem hittem volna, hogy majd látom az Örökkévaló jóságát az élők országában!
Tamagerfa hu'na namentintima huana, henka'a Ra Anumzamofo knare'zana, nagrama mani'nama vanua knafina kegahue.
14 Remélj az Örökkévalóban! Légy erős és bátorodjék szíved, és remélj az Örökkévalóban!
Ra Anumzamofonku avega antenka mani'nenka, oti hankavetinenka atregeno kagu'amo'a hankave enerisnigenka, Ra Anumzamo'ma kazama hanigu akohenka mani'nenka aveganto.
