Zsoltárok 27

1 Dávidtól. Az Örökkévaló a világosságom és üdvöm, hitől féljek? Az Örökkévaló életemnek erőssége, kitől remegjek?

Jehovah ist mein Licht und mein Heil. Vor wem sollte ich mich fürchten? Jehovah ist meines Lebens Stärke. Vor wem sollte mir grauen?

2 Mikor gonosztevők közelítottek felém, hogy húsomat egyék, az én szorongatóim és ellenségeim – ők botlottak meg és estek el.

Wenn Bösewichter sich mir nahen, mein Fleisch zu fressen, meine Dränger und meine Feinde, so straucheln und fallen sie.

3 Ha táboroz ellenem táhor, nem fél szívem; ha támad ellenem ha. rez, mindamellett bízok én.

Wenn sich ein Heer wider mich lagert, so fürchtet sich doch mein Herz nicht, und wenn der Streit ersteht wider mich, vertraue ich darauf.

4 Egyet kértem az Örökkévalótól, azt kivánom: lassabban az Örökkévaló házában éltem minden napjaiban, hogy nézzem az Örökkévaló kellemét és szemléljem templomát.

Eins bitte ich von Jehovah, das will ich suchen: Daß ich wohne im Hause Jehovahs alle Tage meines Lebens, zu schauen die Lieblichkeit Jehovahs, und früh zu besuchen Seinen Tempel.

5 Mert tartogat engem kunyhójában veszedelem napján; rejteget engem sátora rejtekében, sziklára fölemel.

Denn Er deckt mich zu in Seiner Hütte am bösen Tage, Er verbirgt mich in der Heimlichkeit Seines Zeltes, Er erhöht mich auf den Felsen.

6 És most fölemelkedik fejem ellenségeim fölé, körülöttem; hadd áldozok sátorában riadás mellett áldozatokat, hadd éneklek és hadd zengek az Örökkévalónak!

Und nun erhöht Er mein Haupt über meine Feinde rings umher. Und ein Hallopfer opfere ich in Seinem Zelt, singe Ihm und lobpreise Jehovah.

7 Halljad, Örökkévaló, hangommal felkiáltok, kegyelmezz nekem és hallgass meg engem!

Jehovah, höre meine Stimme, wenn ich rufe, und sei mir gnädig und antworte mir.

8 Rólad mondja szívem: Keressétek arczomat! – Arczodat, Örökkévaló, keresem én.

Dir sagt mein Herz: Suchet mein Angesicht; Dein Angesicht, Jehovah, will ich suchen.

9 Ne rejtsd el arczodat előlem, ne utasítsd el haragban szolgádat; segítségem voltál; ne vess el és ne hagyj el engem, üdvöm Istene!

Verbirg nicht Dein Angesicht vor mir, weise nicht ab im Zorn Deinen Knecht. Du bist mein Beistand, gib mich nicht dahin, verlaß mich nicht, Gott meines Heils!

10 Mert atyám s anyám elhagytak, de az Örökkévaló befogad engem.

Denn mein Vater und meine Mutter verlassen mich, aber Jehovah nimmt mich auf.

11 Igazíts engem, Örökkévaló, a te útadra, és vezess egyenes ösvényen meglesőim miatt!

Jehovah, weise mir Deinen Weg, und führe mich auf dem geraden Pfad um meiner Gegner willen.

12 Ne adj át azorongatóim dühének, mert támadtak ellenem hazug tanúk s erőszakot lehelők.

Gib mich nicht in den Willen meiner Dränger! Denn Zeugen der Lüge stehen auf wider mich, und der, so Gewalttat schnaubt.

13 Ha nem hittem volna, hogy majd látom az Örökkévaló jóságát az élők országában!

Dürfte ich doch glauben, die Güte Jehovahs zu sehen im Lande der Lebendigen.

14 Remélj az Örökkévalóban! Légy erős és bátorodjék szíved, és remélj az Örökkévalóban!

Hoffe auf Jehovah, sei stark, und dein Herz sei unverzagt und hoffe auf Jehovah.