Zsoltárok 26

1 Dávidtól. Szerezz jogot nekem, Örökkévaló, mert én gáncstalanságomban jártam és az Örökkévalóban bíztam, nem ingok meg.

Av David. Hjelp mig til min rett, Herre! for jeg har vandret i min uskyld, og på Herren stoler jeg uten å vakle.

2 Vizsgálj engem, Örökkévaló, és kísérts meg, próbáld ki veséimet és szívemet.

Prøv mig, Herre, og gransk mig, ransak mine nyrer og mitt hjerte!

3 Mert szereteted szemeim előtt van és járok a te igazságodban.

For din miskunnhet er for mine øine, og jeg vandrer i din trofasthet.

4 Nem ültem hamisság embereivel és alattomosokhoz nem mentem be.

Jeg sitter ikke hos løgnere og kommer ikke sammen med listige folk.

5 Gyűlölöm a gonosztevők gyülekezetét és gonoszokkal nem ülök.

Jeg hater de ondes forsamling og sitter ikke hos de ugudelige.

6 Tisztaságban mosom kezeimet, hogy körüljárhassam oltárodat, Örökkévaló,

Jeg tvetter mine hender i uskyld og vil gjerne ferdes om ditt alter, Herre,

7 hogy hallassam a hála hangját és hogy elbeszéljem mind a csodatotteidet

for å synge med lovsangs røst og fortelle alle dine undergjerninger.

8 Örökkévaló, szeretem házad hajlékát és dicsőséged lakásának helyét.

Herre, jeg elsker ditt huses bolig, det sted hvor din herlighet bor.

9 Ne vedd el vétkesekkel lelkemet és a vérontás embereivel éltemet,

Rykk ikke min sjel bort med syndere eller mitt liv med blodgjerrige menn,

10 a kiknek kezeiben gazság van és jobbjuk telve megvesztegetéssel!

som har skam i sine hender og sin høire hånd full av bestikkelse!

11 De én gáncstalanságomban járok: válts meg és kegyelmezz nekem.

Men jeg vandrer i min uskyld; forløs mig og vær mig nådig!

12 Lábam egyenes helyen áll; gyülekezetekben áldom az Örökkévalót.

Min fot står på jevn jord; i forsamlingene skal jeg love Herren.