Zsoltárok 26

1 Dávidtól. Szerezz jogot nekem, Örökkévaló, mert én gáncstalanságomban jártam és az Örökkévalóban bíztam, nem ingok meg.

Žalm Davidův. Suď mne, Hospodine, nebo já v upřímnosti své chodím, a v tě Hospodina doufám, nepohnuť se.

2 Vizsgálj engem, Örökkévaló, és kísérts meg, próbáld ki veséimet és szívemet.

Zprubujž mne, Hospodine, a zkus mne, přepal ledví má i srdce mé.

3 Mert szereteted szemeim előtt van és járok a te igazságodban.

Milosrdenství tvé zajisté před očima mýma jest, a chodím stále v pravdě tvé.

4 Nem ültem hamisság embereivel és alattomosokhoz nem mentem be.

S lidmi marnými nesedám, a s pokrytci v spolek nevcházím.

5 Gyűlölöm a gonosztevők gyülekezetét és gonoszokkal nem ülök.

V nenávisti mám shromáždění zlostníků, a s bezbožnými se neusazuji.

6 Tisztaságban mosom kezeimet, hogy körüljárhassam oltárodat, Örökkévaló,

Umývám v nevinnosti ruce své, postavuji se při oltáři tvém, Hospodine,

7 hogy hallassam a hála hangját és hogy elbeszéljem mind a csodatotteidet

Abych tě hlasitě chválil, a vypravoval všecky divné skutky tvé.

8 Örökkévaló, szeretem házad hajlékát és dicsőséged lakásának helyét.

Hospodine, jáť miluji obydlí domu tvého, a místo příbytku slávy tvé.

9 Ne vedd el vétkesekkel lelkemet és a vérontás embereivel éltemet,

Nezahrnujž s hříšnými duše mé, a s lidmi vražedlnými života mého,

10 a kiknek kezeiben gazság van és jobbjuk telve megvesztegetéssel!

V jejichž rukou jest nešlechetnost, a pravice jejich vzátků plná.

11 De én gáncstalanságomban járok: válts meg és kegyelmezz nekem.

Já pak v upřímnosti své chodím, vykupiž mne, a smiluj se nade mnou.

12 Lábam egyenes helyen áll; gyülekezetekben áldom az Örökkévalót.

Noha má stojí na rovině, v shromážděních svatých dobrořečiti budu Hospodinu.