Zsoltárok 25
1 Dávidtól. Hozzád, Örökkévaló, viszem lelkemet.
In finem. Psalmus David. [Ad te, Domine, levavi animam meam:
2 Istenem, tebenned bízom, ne hagyj megszégyenülnöm, ne újjongjanak ellenségeim rajtam!
Deus meus, in te confido; non erubescam.
3 Nem is szégy enülnek meg a téged remélők mind; megszégyenülnek a léhán hűtelenkedők.
Neque irrideant me inimici mei: etenim universi qui sustinent te, non confundentur.
4 Útjaidat, oh Örökkévaló, tudasd velem, ösvényeidre taníts engem;
Confundantur omnes iniqua agentes supervacue. Vias tuas, Domine, demonstra mihi, et semitas tuas edoce me.
5 járass igazságodban és taníts engem, mert te vagy üdvösségem Istene, téged reméllek egész nap.
Dirige me in veritate tua, et doce me, quia tu es Deus salvator meus, et te sustinui tota die.
6 Emlékezzél meg irgalmadról, oh Örökkévaló, és kegyelmeidről, mert öröktől fogva valók.
Reminiscere miserationum tuarum, Domine, et misericordiarum tuarum quæ a sæculo sunt.
7 Ifjúhorom vétkeire és bűntetteimre ne emlékezzél; kegyelmed szerint emlékezzél te rólam jóságod kedvéért, oh Örökkévaló!
Delicta juventutis meæ, et ignorantias meas, ne memineris. Secundum misericordiam tuam memento mei tu, propter bonitatem tuam, Domine.
8 Jóságos és egyenes az Örökkévaló, azért útba igazítja a vétkeseket.
Dulcis et rectus Dominus; propter hoc legem dabit delinquentibus in via.
9 Járatja az alázatosakat a jog szerint és tanűja az alázatosokat az ő útjára.
Diriget mansuetos in judicio; docebit mites vias suas.
10 Mind az Őrökkévalónak ösvényei szeretet és igazság azoknak, kik megtartják szövetségét és bízonysága. it.
Universæ viæ Domini, misericordia et veritas, requirentibus testamentum ejus et testimonia ejus.
11 Neved kedvéért, oh Örökkévaló, bocsásd meg bűnömet, mert nagy az.
Propter nomen tuum, Domine, propitiaberis peccato meo; multum est enim.
12 Ki az a férfi, a ki istenfélő? Azt igazítja azon útra, melyet válaszszon.
Quis est homo qui timet Dominum? legem statuit ei in via quam elegit.
13 Lelke jólétben marad és magzatja bírni fogja az országot.
Anima ejus in bonis demorabitur, et semen ejus hæreditabit terram.
14 Az Örökkévaló titka az ő tisztelőinél van, és szövetségét tudatja velük.
Firmamentum est Dominus timentibus eum; et testamentum ipsius ut manifestetur illis.
15 Szemeim mindig az Örökkévalóra néznek, mert ő húzza ki a hálóból lábaimat.
Oculi mei semper ad Dominum, quoniam ipse evellet de laqueo pedes meos.
16 Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, mert magános és szegény vagyok.
Respice in me, et miserere mei, quia unicus et pauper sum ego.
17 Szívem szorongásai vajha tágulnának, szorúltságaimból vezess ki engem!
Tribulationes cordis mei multiplicatæ sunt: de necessitatibus meis erue me.
18 Lásd nyomorúságomat és szenvedésemet és bocsásd meg mind a vétkeimet.
Vide humilitatem meam et laborem meum, et dimitte universa delicta mea.
19 Lásd ellenségeimet, hogy sokan vannak, és erőszakot tevő gyűlölettel gyűlölnek engem.
Respice inimicos meos, quoniam multiplicati sunt, et odio iniquo oderunt me.
20 Őrizd meg lelkemet és ments meg engem, ne szégyenüljek meg, mert benned van menedékem.
Custodi animam meam, et erue me: non erubescam, quoniam speravi in te.
21 Gáncstalanság és egyenesség óvjanak meg engem, mert téged reméllek.
Innocentes et recti adhæserunt mihi, quia sustinui te.
22 Váltsd meg, Isten, Izraélt mind a szorongásaiból!
Libera, Deus, Israël ex omnibus tribulationibus suis.]
