Zsoltárok 25
1 Dávidtól. Hozzád, Örökkévaló, viszem lelkemet.
En Psalme af David. Til dig, Herre! opløfter jeg min Sjæl.
2 Istenem, tebenned bízom, ne hagyj megszégyenülnöm, ne újjongjanak ellenségeim rajtam!
Jeg forlader mig paa dig, min Gud! lad mig ikke beskæmmes, at mine Fjender ikke skulle fryde sig over mig.
3 Nem is szégy enülnek meg a téged remélők mind; megszégyenülnek a léhán hűtelenkedők.
Ja, ingen, som bier efter dig, skal beskæmmes; beskæmmes skulle de, som handle troløst uden Aarsag.
4 Útjaidat, oh Örökkévaló, tudasd velem, ösvényeidre taníts engem;
Herre! lad mig kende dine Veje, lær mig dine Stier.
5 járass igazságodban és taníts engem, mert te vagy üdvösségem Istene, téged reméllek egész nap.
Gør, at jeg gaar frem i din Sandhed, og lær mig den; thi du er min Frelses Gud, jeg bier efter dig den ganske Dag.
6 Emlékezzél meg irgalmadról, oh Örökkévaló, és kegyelmeidről, mert öröktől fogva valók.
Herre! kom din Barmhjertighed og din Miskundhed i Hu; thi de have været fra Evighed.
7 Ifjúhorom vétkeire és bűntetteimre ne emlékezzél; kegyelmed szerint emlékezzél te rólam jóságod kedvéért, oh Örökkévaló!
Kom ikke mine Ungdoms Synder eller mine Overtrædelser i Hu; men kom du mig i Hu efter din Miskundhed for din Godheds Skyld, Herre!
8 Jóságos és egyenes az Örökkévaló, azért útba igazítja a vétkeseket.
Herren er god og oprigtig, derfor underviser han Syndere om Vejen.
9 Járatja az alázatosakat a jog szerint és tanűja az alázatosokat az ő útjára.
Han skal gøre, at de ydmygede komme til Ret, og han skal lære de ydmygede sin Vej.
10 Mind az Őrökkévalónak ösvényei szeretet és igazság azoknak, kik megtartják szövetségét és bízonysága. it.
Alle Herrens Stier ere Miskundhed og Sandhed for dem, som bevare hans Pagt og hans Vidnesbyrd.
11 Neved kedvéért, oh Örökkévaló, bocsásd meg bűnömet, mert nagy az.
For dit Navns Skyld, Herre, forlad mig dog min Misgerning; thi den er stor.
12 Ki az a férfi, a ki istenfélő? Azt igazítja azon útra, melyet válaszszon.
Hvo er den Mand, som frygter Herren? han skal undervise ham om den Vej, som han skal udvælge.
13 Lelke jólétben marad és magzatja bírni fogja az országot.
Hans Sjæl skal bo i Lyksalighed, og hans Sæd skal arve Landet.
14 Az Örökkévaló titka az ő tisztelőinél van, és szövetségét tudatja velük.
Herrens Omgang er med dem, som frygte ham, og hans Pagt er med dem, til at lade dem kende den.
15 Szemeim mindig az Örökkévalóra néznek, mert ő húzza ki a hálóból lábaimat.
Mine Øjne ere stedse til Herren; thi han skal drage mine Fødder ud af Garnet.
16 Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, mert magános és szegény vagyok.
Vend dit Ansigt til mig og vær mig naadig; thi jeg er enlig og elendig.
17 Szívem szorongásai vajha tágulnának, szorúltságaimból vezess ki engem!
Mit Hjertes Ængstelser have vidt udbredt sig; før mig ud af mine Trængsler!
18 Lásd nyomorúságomat és szenvedésemet és bocsásd meg mind a vétkeimet.
Se hen til min Elendighed og min Møje, og forlad mig alle mine Synder!
19 Lásd ellenségeimet, hogy sokan vannak, és erőszakot tevő gyűlölettel gyűlölnek engem.
Se hen til mine Fjender, thi de ere mange; og de hade mig med uretfærdigt Had.
20 Őrizd meg lelkemet és ments meg engem, ne szégyenüljek meg, mert benned van menedékem.
Bevar min Sjæl og red mig, at jeg ikke beskæmmes, thi jeg tror paa dig.
21 Gáncstalanság és egyenesség óvjanak meg engem, mert téged reméllek.
Lad Retsindighed og Oprigtighed bevare mig; thi jeg bier efter dig.
22 Váltsd meg, Isten, Izraélt mind a szorongásaiból!
Forløs, o Gud, Israel af al dets Nød!
