Zsoltárok 24

1 Dávidtól zsoltár. Az Örökkévalóé a föld és teljessége, a világ és a benne – lakók.

He himene na Rawiri. No Ihowa te whenua, me ona tini mea, te ao, me nga tangata e noho ana i runga.

2 Mert ő tengerek mellé alapitotta és folyamok mellé szilárdította meg.

He mea whakatu hoki nana ki runga ki nga moana, he mea whakau ki runga ki nga roma.

3 Ki mehet fel az Örökkévaló hegyére, és ki állhat meg az ő szent helyén?

Ko wai e eke ki te maunga o Ihowa? Ko wai e tu ki tona wahi tapu?

4 A tiszta hezű és tisztúlt szivű, a ki hamisságra nem adta rá lelkét és nem esküdött csalás végett.

Ko te tangata he ma nei nga ringa, he harakore tona ngakau, kahore nei i ara tona wairua ki te horihori, a kahore i oati teka.

5 Áldást nyer majd az Örökkévalótól és iga. zságot üdvössége Istenétől.

Ka riro i a ia te manaaki a Ihowa, me te tika a te Atua o tona whakaoranga.

6 Ez a hozzáfordúlóknak nemzedéke: az arczodat keresők Jákób. Széla.

Ko te whakatupuranga tenei o te hunga e rapu ana ki a ia, e rapu nei i tou mate, e Hakopa. (Hera)

7 Emeljétek, ti kapúk, fejeteket és emelhedjetek, ti ősrégi ajtók, hogy bevonuljon a dicsőség királya!

Kia ara o koutou matenga, e nga tatau, ara ake, e nga tatau onamata; a ka tomo te Kingi o te kororia.

8 Ki az, a dicsőség királya? Az Örökkévaló hatalmas és hős; az Örökkévaló a karcznak hőse.

Ko wai tenei Kingi kororia? Ko Ihowa, ko te kaha, ko te marohirohi, ko Ihowa, ko te marohirohi ki te whawhai.

9 Emeljétek, ti kapúk, fejeiteket, emeljétek ti ősrégi ajtók, hogy bevonuljon a dicsőség királya!

Kia ara o koutou matenga, e nga tatau, kia ara ake, e nga tatau onamata, a ka tomo te Kingi o te kororia.

10 Kicsoda az, a dicsőség királya? Az Örökkévaló, a seregek ura, ő a dicsőség királya! Széla.

Ko wai tenei Kingi kororia? Ko Ihowa o nga mano, ko ia te Kingi kororia. (Hera)