Zsoltárok 23

1 Zsoltár Dávidtól. Az Örökkévaló a pásztorom, nincs hiányom.

Ko e Saame ʻa Tevita. Ko hoku tauhi ʻa Sihova; ʻe ʻikai te u masiva.

2 Pázsitos réteken heverésztet engem, nyugodalmas vizekhez terelget engem.

‌ʻOku ne fakatokoto au ʻi he ngaahi ngoue lau maʻuiʻui: ʻoku ne tataki au ki he veʻe vai ʻoku tafetafemālie.

3 Lelkemet felüdíti, vezet engem az igazság ösvényén, az ő neve kedvéért.

‌ʻOku ne fakamoʻui hoku laumālie: ʻoku ne tataki au ʻi he ngaahi hala ʻoe māʻoniʻoni koeʻuhi ko hono huafa.

4 Ha járok is homálynak völgyében, nem félek bajtól, mert te vagy mellettem; botod és istápod – azok vigasztalnak engem.

‌ʻIo, neongo ʻeku ʻeveʻeva ʻi he teleʻa ʻoe malumalu ʻoe mate, ʻe ʻikai te u manavahē ki ha kovi: he ʻoku ke ʻiate au; ko hoʻo vaʻa ʻakau mo ho tokotoko ʻoku na fakafiemālieʻi au.

5 Terítesz számomra asztalt, szorongatóimnak előtte, bekened olajjal fejemet, serlegem telistele.

‌ʻOku ke teuteu ʻae keinangaʻanga maʻaku ʻi he ʻao ʻo hoku ngaahi fili: ʻoku ke pani ʻaki hoku ʻulu ʻae lolo; ʻoku fonu mahuohua ʻa ʻeku ipu.

6 Csupa jóság és szeretet követneh engem éltem minden napjaiban, és ülök az Örökkévaló házában hosszú életen át.

Ko e moʻoni ʻe muimui ʻiate au ʻae lelei mo e ʻaloʻofa ʻi he ʻaho kotoa pē ʻo ʻeku moʻui: pea te u nofo ʻi he fale ʻo Sihova ʻo lauikuonga.