< Zsoltárok 23 >

1 Zsoltár Dávidtól. Az Örökkévaló a pásztorom, nincs hiányom.
Gospod je moj pastir, ne bom trpel pomanjkanja.
2 Pázsitos réteken heverésztet engem, nyugodalmas vizekhez terelget engem.
Napravlja mi, da se zleknem na zelenih pašnikih. Vodi me ob mirnih vodah.
3 Lelkemet felüdíti, vezet engem az igazság ösvényén, az ő neve kedvéért.
Mojo dušo obnavlja. Zaradi svojega imena me vodi po stezah pravičnosti.
4 Ha járok is homálynak völgyében, nem félek bajtól, mert te vagy mellettem; botod és istápod – azok vigasztalnak engem.
Da, čeprav hodim skozi dolino smrtne sence, se ne bom bal nobenega zla, kajti ti si z menoj; tvoja šiba in tvoja opora me tolažita.
5 Terítesz számomra asztalt, szorongatóimnak előtte, bekened olajjal fejemet, serlegem telistele.
Pred menoj pripravljaš mizo, v prisotnosti mojih sovražnikov. Mojo glavo maziliš z oljem, moja čaša prekipeva.
6 Csupa jóság és szeretet követneh engem éltem minden napjaiban, és ülök az Örökkévaló házában hosszú életen át.
Zagotovo me bosta dobrota in usmiljenje spremljali vse dni mojega življenja, in v Gospodovi hiši bom prebival na veke.

< Zsoltárok 23 >