Zsoltárok 23

1 Zsoltár Dávidtól. Az Örökkévaló a pásztorom, nincs hiányom.

Господь пасет мя, и ничтоже мя лишит.

2 Pázsitos réteken heverésztet engem, nyugodalmas vizekhez terelget engem.

На месте злачне, тамо всели мя, на воде покойне воспита мя.

3 Lelkemet felüdíti, vezet engem az igazság ösvényén, az ő neve kedvéért.

Душу мою обрати, настави мя на стези правды, имене ради Своего.

4 Ha járok is homálynak völgyében, nem félek bajtól, mert te vagy mellettem; botod és istápod – azok vigasztalnak engem.

Аще бо и пойду посреде сени смертныя, не убоюся зла, яко Ты со мною еси: жезл Твой и палица Твоя, та мя утешиста.

5 Terítesz számomra asztalt, szorongatóimnak előtte, bekened olajjal fejemet, serlegem telistele.

Уготовал еси предо мною трапезу сопротив стужающым мне: умастил еси елеом главу мою, и чаша твоя упоявающи мя, яко державна.

6 Csupa jóság és szeretet követneh engem éltem minden napjaiban, és ülök az Örökkévaló házában hosszú életen át.

И милость Твоя поженет мя вся дни живота моего, и еже вселитимися в дом Господень в долготу дний.