< Zsoltárok 23 >

1 Zsoltár Dávidtól. Az Örökkévaló a pásztorom, nincs hiányom.
Домнул есте Пэсторул меу: ну вой дуче липсэ де нимик.
2 Pázsitos réteken heverésztet engem, nyugodalmas vizekhez terelget engem.
Ел мэ паште ын пэшунь верзь ши мэ дуче ла апе де одихнэ;
3 Lelkemet felüdíti, vezet engem az igazság ösvényén, az ő neve kedvéért.
ымь ынвиорязэ суфлетул ши мэ повэцуеште пе кэрэрь дрепте дин причина Нумелуй Сэу.
4 Ha járok is homálynak völgyében, nem félek bajtól, mert te vagy mellettem; botod és istápod – azok vigasztalnak engem.
Кяр дакэ ар фи сэ умблу прин валя умбрей морций, ну мэ тем де ничун рэу, кэч Ту ешть ку мине. Тоягул ши нуяуа Та мэ мынгые.
5 Terítesz számomra asztalt, szorongatóimnak előtte, bekened olajjal fejemet, serlegem telistele.
Ту ымь ынтинзь маса ын фаца потривничилор мей, ымь унӂь капул ку унтделемн ши пахарул меу есте плин де дэ песте ел.
6 Csupa jóság és szeretet követneh engem éltem minden napjaiban, és ülök az Örökkévaló házában hosszú életen át.
Да, феричиря ши ындураря мэ вор ынсоци ын тоате зилеле веций меле ши вой локуи ын Каса Домнулуй пынэ ла сфыршитул зилелор меле.

< Zsoltárok 23 >