< Zsoltárok 23 >

1 Zsoltár Dávidtól. Az Örökkévaló a pásztorom, nincs hiányom.
En Psalme af David. Herren er min Hyrde, mig skal intet fattes.
2 Pázsitos réteken heverésztet engem, nyugodalmas vizekhez terelget engem.
Han lader mig ligge i skønne Græsgange; han leder mig til de stille rindende Vande.
3 Lelkemet felüdíti, vezet engem az igazság ösvényén, az ő neve kedvéért.
Han vederkvæger min Sjæl; han fører mig paa Retfærdigheds Veje for sit Navns Skyld.
4 Ha járok is homálynak völgyében, nem félek bajtól, mert te vagy mellettem; botod és istápod – azok vigasztalnak engem.
Naar jeg end skal vandre i Dødens Skygges Dal, vil jeg ikke frygte for ondt, thi du er med mig; din Kæp og din Stav, de skulle trøste mig.
5 Terítesz számomra asztalt, szorongatóimnak előtte, bekened olajjal fejemet, serlegem telistele.
Du bereder et Bord for mig over for mine Fjender; du har salvet mit Hoved med Olie, mit Bæger flyder over.
6 Csupa jóság és szeretet követneh engem éltem minden napjaiban, és ülök az Örökkévaló házában hosszú életen át.
Ikkun godt og Miskundhed skal følge mig alle mine Livsdage, og jeg skal blive i Herrens Hus igennem lange Tider.

< Zsoltárok 23 >