Zsoltárok 22
1 A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
다윗의 시, 영장으로 아얠롓사할에 맞춘 노래 내 하나님이여 내 하나님이여 어찌 나를 버리셨나이까 어찌 나를 멀리하여 돕지 아니하옵시며 내 신음하는 소리를 듣지 아니하시나이까
2 Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
내 하나님이여 내가 낮에도 부르짖고 밤에도 잠잠치 아니하오나 응답지 아니하시나이다
3 Pedig te szent v agy. lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
이스라엘의 찬송 중에 거하시는 주여 주는 거룩하시니이다
4 te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
우리 열조가 주께 의뢰하였고 의뢰하였으므로 저희를 건지셨나이다
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
저희가 주께 부르짖어 구원을 얻고 주께 의뢰하여 수치를 당치 아니하였나이다
6 De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
나는 벌레요 사람이 아니라 사람의 훼방거리요 백성의 조롱거리니이다
7 Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
나를 보는 자는 다 비웃으며 입술을 비쭉이고 머리를 흔들며 말하되
8 Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
저가 여호와께 의탁하니 구원하실걸, 저를 기뻐하시니 건지실걸 하나이다
9 Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
오직 주께서 나를 모태에서 나오게 하시고 내 모친의 젖을 먹을 때에 의지하게 하셨나이다
10 te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
내가 날 때부터 주께 맡긴바 되었고 모태에서 나올 때부터 주는 내 하나님이 되셨사오니
11 Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
나를 멀리하지 마옵소서 환난이 가깝고 도울 자 없나이다
12 Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
많은 황소가 나를 에워싸며 바산의 힘센 소들이 나를 둘렀으며
13 fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
내게 그 입을 벌림이 찢고 부르짖는 사자 같으니이다
14 Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
나는 물 같이 쏟아졌으며 내 모든 뼈는 어그러졌으며 내 마음은 촛밀 같아서 내 속에서 녹았으며
15 Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
내 힘이 말라 질그릇 조각 같고 내 혀가 잇틀에 붙었나이다 주께서 또 나를 사망의 진토에 두셨나이다
16 Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
개들이 나를 에워쌌으며 악한 무리가 나를 둘러 내 수족을 찔렀나이다
17 megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
내가 내 모든 뼈를 셀 수 있나이다 저희가 나를 주목하여 보고
18 Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
내 겉옷을 나누며 속옷을 제비뽑나이다
19 Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
여호와여 멀리하지 마옵소서 나의 힘이시여 속히 나를 도우소서
20 Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
내 영혼을 칼에서 건지시며 내 유일한 것을 개의 세력에서 구하소서
21 Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
나를 사자 입에서 구하소서 주께서 내게 응락하시고 들소 뿔에서 구원하셨나이다
22 Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
내가 주의 이름을 형제에게 선포하고 회중에서 주를 찬송하리이다
23 Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
여호와를 두려워하는 너희여 그를 찬송할지어다 야곱의 모든 자손이여 그에게 영광을 돌릴지어다 너희 이스라엘 모든 자손이여 그를 경외할지어다
24 Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
그는 곤고한 자의 곤고를 멸시하거나 싫어하지 아니하시며 그 얼굴을 저에게서 숨기지 아니하시고 부르짖을 때에 들으셨도다
25 Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
대회 중에 나의 찬송은 주께로서 온 것이니 주를 경외하는 자 앞에서 나의 서원을 갚으리이다
26 Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
겸손한 자는 먹고 배부를 것이며 여호와를 찾는 자는 그를 찬송할 것이라 너희 마음은 영원히 살지어다
27 Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
땅의 모든 끝이 여호와를 기억하고 돌아오며 열방의 모든 족속이 주의 앞에 경배하리니
28 Mert az Örökkévalóé a. királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
나라는 여호와의 것이요 여호와는 열방의 주재심이로다
29 Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letérdelnek mind a porba sülyedők, és a ki lelkét nem tartotta fönn.
세상의 모든 풍비한 자가 먹고 경배할 것이요 진토에 내려가는 자 곧 자기 영혼을 살리지 못할 자도 다 그 앞에 절하리로다
30 Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
후손이 그를 봉사할 것이요 대대에 주를 전할 것이며
31 jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!
와서 그 공의를 장차 날 백성에게 전함이여 주께서 이를 행하셨다 할 것이로다
