Zsoltárok 22
1 A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
For the leader; set to “Deer of the Dawn”. A psalm of David. My God, my God, why have you left me, my rescue so far from the words of my roaring?
2 Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
I cry in the day, you do not answer, I cry in the night but find no rest.
3 Pedig te szent v agy. lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
You are the Holy One, throned on the praises of Israel.
4 te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
In you our ancestors trusted, they trusted and you delivered them.
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
They cried to you, and found safety, in you did they trust and were not put to shame.
6 De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
But I am a worm, not a person; insulted by others, despised by the people.
7 Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
All who see me mock me, with mouths wide open and wagging heads:
8 Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
‘He relies on the Lord; let him save him. Let him rescue the one he holds dear!’
9 Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
But you drew me from the womb, laid me safely on my mother’s breasts.
10 te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
On your care was I cast from my very birth, you are my God from my mother’s womb.
11 Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
Be not far from me, for trouble is nigh, and there is none to help.
12 Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
I am circled by many bulls, beset by the mighty of Bashan,
13 fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
who face me with gaping jaws, like ravening roaring lions.
14 Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
Poured out am I like water, and all my bones are loosened. My heart is become like wax, melted within me.
15 Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
My palate is dry as a sherd, my tongue sticks to my jaws; in the dust of death you lay me.
16 Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
For dogs are round about me, a band of knaves encircles me, gnawing my hands and my feet.
17 megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
I can count my bones, every one. As for them, they feast their eyes on me.
18 Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
They divide my garments among them, and over my raiment cast lots.
19 Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
But you, O Lord, be not far, O my strength, hasten to help me.
20 Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
Deliver my life from the sword my life from the power of the dogs.
21 Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
Save me from the jaws of the lion, from the horns of the wild oxen help me.
22 Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
I will tell of your fame to my kindred, and in the assembly will praise you.
23 Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
Praise the Lord, you who fear him. All Jacob’s seed, give him glory. All Israel’s seed, stand in awe of him.
24 Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
For he has not despised nor abhorred the sorrow of the sorrowful. He hid not his face from me, but he listened to my cry for help.
25 Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
Of you is my praise in the great congregation; my vows I will pay before those who fear him.
26 Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
The afflicted will eat to their heart’s desire, and those who seek after the Lord will praise him. Lift up your hearts forever.
27 Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
All will call it to mind, to the ends of the earth, and turn to the Lord; and all tribes of the nations will bow down before you.
28 Mert az Örökkévalóé a. királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
For the kingdom belongs to the Lord: he is the Lord of the nations.
29 Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letérdelnek mind a porba sülyedők, és a ki lelkét nem tartotta fönn.
To him will bow down all who sleep in the earth, and before him bend all who go down to the dust, and those who could not preserve their lives.
30 Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
My descendants will tell of the Lord to the next generation;
31 jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!
they will declare his righteousness to people yet to be born: He has done it.
