Zsoltárok 22
1 A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
For the end, concerning the morning aid, a Psalm of David. O God, my God, attend to me: why have you forsaken me? the account of my transgressions is far from my salvation.
2 Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
O my God, I will cry to you by day, but you will not hear: and by night, and [it shall] not [be accounted] for folly to me.
3 Pedig te szent v agy. lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
But you, the praise of Israel, dwell in a sanctuary.
4 te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
Our fathers hoped in you; they hoped, and you did deliver them.
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
They cried to you, and were saved: they hoped in you, and were not ashamed.
6 De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
But I am a worm, and not a man; a reproach of men, and scorn of the people.
7 Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
All that saw me mocked me: they spoke with [their] lips, they shook the head, [saying],
8 Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
He hoped in the Lord: let him deliver him, let him save him, because he takes pleasure in him.
9 Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
For you are he that drew me out of the womb; my hope from my mother's breasts.
10 te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
I was cast on you from the womb: you are my God from my mother's belly.
11 Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
Stand not aloof from me; for affliction is near; for there is no helper.
12 Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
Many bullocks have compassed me: fat bulls have beset me round.
13 fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
They have opened their mouth against me, as a ravening and roaring lion.
14 Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
I am poured out like water, and all my bones are loosened: my heart in the midst of my belly is become like melting wax.
15 Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
My strength is dried up, like a potsherd; and my tongue is glued to my throat; and you have brought me down to the dust of death.
16 Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
For many dogs have compassed me: the assembly of the wicked doers has beset me round: they pierced my hands and my feet.
17 megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
They counted all my bones; and they observed and looked upon me.
18 Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
They parted my garments [amongst] themselves, and cast lots upon my raiment.
19 Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
But you, O Lord, remove not my help afar off: be ready for mine aid.
20 Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
Deliver my soul from the sword; my only-begotten one from the power of the dog.
21 Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
Save me from the lion's mouth; and [regard] my lowliness from the horns of the unicorns.
22 Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
I will declare your name to my brethren: in the midst of the church will I sing praise to you.
23 Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
You that fear the Lord, praise him; all you seed of Jacob, glorify him: let all the seed of Israel fear him.
24 Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
For he has not despised nor been angry at the supplication of the poor; nor turned away his face from me; but when I cried to him, he heard me.
25 Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
My praise is of you in the great congregation: I will pay my vows before them that fear him.
26 Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
The poor shall eat and be satisfied; and they shall praise the Lord that seek him: their heart shall live for ever.
27 Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
All the ends of the earth shall remember and turn to the Lord: and all the kindred of the nations shall worship before him.
28 Mert az Örökkévalóé a. királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
For the kingdom is the Lord's; and he is the governor of the nations.
29 Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letérdelnek mind a porba sülyedők, és a ki lelkét nem tartotta fönn.
All the fat ones of the earth have eaten and worshipped: all that go down to the earth shall fall down before him: my soul also lives to him.
30 Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
And my seed shall serve him: the generation that is coming shall be reported to the Lord.
31 jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!
And they shall report his righteousness to the people that shall be born, whom the Lord has made.
