Zsoltárok 22
1 A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
Kathutkung: Devit Ka Cathut, ka Cathut, bangkongmaw na cei takhai. Bangkongmaw ka kâhramnae lawk thai laipalah, na kabawp hoeh nahanlah ahlanae koe na o.
2 Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
Oe Cathut, khodai lah kâhram ei, nang ni na thai pouh hoeh. Karum lahai duem ka onae awm hoeh.
3 Pedig te szent v agy. lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
Hatei, nang teh, na thoung. Isarelnaw ni pholen e lah na o.
4 te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
Ka mintoenaw ni na kâuep teh, na rungngang.
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
Na kaw awh teh, na rungngang. Na kâuep awh teh, yeiraipo boi awh hoeh.
6 De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
Hatei, kai teh tangraet lah doeh ka o. Ayâ ni pathoe e hoi pacekpahlek e lah ka o.
7 Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
Na ka hmawt e pueng ni na panuikhai, a pahni na ke sin awh. A lû na saling sin awh.
8 Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
BAWIPA a kâuep nahoehmaw, ama ni rungngang na haw seh. Ahni dawk a ngainae awm pawiteh, atu roeroe rungngang na haw seh, telah ati awh.
9 Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
Hatei, nang teh anu von thung hoi na karasatkung doeh. Sanu ka nei lahun nah puennae na takhoe pouh.
10 te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
Pek khe hoi nang dawk hruek e lah ka o. Anu von thung hoi patenghai, nang teh ka Cathut lah yo la na o toe.
11 Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
Kai koehoi ahlanae koe awm hanh. Bangkongtetpawiteh, runae a hnai teh kabawmkung awm hoeh.
12 Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
Maitotan moikapap ni na kalup. Bashan ram e athakaawme maitotannaw ni na kalup.
13 fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
A pahni na ang sin awh teh, sendek patetlah a cairing awh.
14 Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
Tui patetlah rabawk lah ka o teh, ka hruhrawng pueng teh koung a kâla. Ka lungthin teh khoilai patetlah ka thung vah, a kamyawt toe.
15 Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
Ka tharui teh ampaikei patetlah a ke teh, ka lai hai ka dangka dawk a kâbet teh, duenae vaiphu dawk na ceikhai.
16 Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
Bangkongtetpawiteh, uinaw ni na kalup awh. Tamikathoutnaw ni na kalup awh. Ka kut hoi ka khok pawkkayawng lah a thut awh.
17 megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
Ka hru pueng koung ka touk thai. Pout laipalah na khet awh teh, a lungkhuekti awh.
18 Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
Ka khohna a kârei awh teh, ka angki hah cungpam a rayu awh.
19 Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
Oe BAWIPA na hlat takhai hanh. Oe ka thaonae karanglah na kabawm haw.
20 Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
Senehmaica hoi na rungngang haw, ka hringnae ka sungren e heh uinaw thaonae koehoi na rungngang haw.
21 Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
Sendek kâko dawk hoi na rungngang nateh, savi ki dawk hoi na rungngang haw. Na pato leih.
22 Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
Ka hmaunawnghanaw koe na min ka pâpho vaiteh, kamkhuengnaw koe na pholen han.
23 Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
Nangmouh BAWIPA kataketnaw, ama teh pholen awh. Jakop catounnaw pueng ama teh tawmrasang awh nateh, Isarel catounnaw pueng ama teh taket awh.
24 Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
Bangkongtetpawiteh, runae ka khang e runae hah, dudam hoeh niteh, ahni koehoi a minhmai hai hrawk hoeh. Hatei, ahni koe a hram toteh a thai.
25 Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
Kalen e kamkhuengnae koe ka pholen e teh nang han doeh. Ama kataketnaw hmalah ka lawkkam hah ka kuep sak han.
26 Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
Tami ka roedeng ni cat vaiteh a von a paha han. Ama katawngnaw ni BAWIPA teh a pholen han. Na lungthin hah pou kâhlaw seh.
27 Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
Talai poutnae pueng ni a pâkuem awh teh, BAWIPA koe a kamlang awh vaiteh, miphun pueng ni na bawk awh han.
28 Mert az Örökkévalóé a. királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
Bangkongtetpawiteh, uknaeram teh BAWIPA e doeh. Miphunnaw hah a uk.
29 Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letérdelnek mind a porba sülyedők, és a ki lelkét nem tartotta fönn.
Talaivan katawntanaw pueng ni cat awh vaiteh a bawk awh han. Ma e hringnae ring thai awh hoeh. Vaiphu lah ka ban e pueng a hmalah a tabo awh han.
30 Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
Ahnimae catounnaw ni hai a bawk awh vaiteh, catounnaw ni hai BAWIPA e kamthang hah a dei awh han.
31 jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!
A lannae, pâpho hanelah a tho awh vaiteh, khe lah kaawm hane naw koe BAWIPA ni hetheh a sak telah a pâpho awh han.
