Zsoltárok 20

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Hallgasson meg téged az Örökkévaló a szorultság napján, ótalmazzon téged Jákób Istenének neve;

Dura Buʼaa Faarfattootaatiif. Faarfannaa Daawit. Guyyaa rakkinaatti Waaqayyo deebii siif haa kennu; maqaan Waaqa Yaaqoobis si haa eegu.

2 küldje segítségedet a szentélyből, és Cziónból támogasson téged!

Inni iddoo qulqulluudhaa gargaarsa siif haa ergu; Xiyoon irraas jabina siif haa kennu.

3 Emlékezzék meg mind a lisztáldozatidról és égőáldozatodat kövérnek fogadja! Széla.

Aarsaa kee hunda siif haa yaadatu; qalma kee kan gubamus siif haa fudhatu.

4 Adjon neked szíved szerint, és minden tanácsodat teljesítse.

Hawwii garaa keetii siif haa kennu; karoora kee hundas fiixaan siif haa baasu.

5 Hadd ujjongunk segítségedben, és Istenünk nevében emelünk zászlót; teljesítse az Őrökkévaló mind a kérelmeidet!

Yommuu ati moʼattutti ililchinee maqaa Waaqa keenyaatiin faajjii keenya ol fudhanna. Waaqayyo waan ati kadhattu hundumaa siif haa kennu.

6 Most tudom, hogy megsegítotte az Örökkévaló az ő fölkentjét, meghallgatja őt szent egeiből segítő jobbjának hatalmas tetteivel.

Ani akka Waaqayyo dibamaa isaa fayyisu amma beeka; Waaqayyo humna nama fayyisu kan harka isaa mirgaa keessa jiru sanaan samii isaa qulqulluu keessaa deebii ni kennaaf.

7 Ezek a szekérhaddal, azok a lovakkal – de mi az Örökkévalónak, Istenünknek nevét emlegetjük.

Namoonni tokko tokko gaariiwwan amanatu; kaan immoo fardeen amanatu; nu garuu maqaa Waaqayyo Waaqa keenyaa amananna.

8 Ők görnyedtek és elestek, de mi fölkeltünk és fennmaradtunk.

Isaan gufatanii kufu; nu garuu ol kaana; jabaannees ni dhaabanna.

9 Örökkévaló, segíts! A király hallgasson meg bennünket, a mely napon felkiáltunk.

Yaa Waaqayyo, ati mootiidhaaf moʼannaa kenni! Yommuu nu si waammannuttis deebii nuu kenni!