Zsoltárok 20

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Hallgasson meg téged az Örökkévaló a szorultság napján, ótalmazzon téged Jákób Istenének neve;

Til Sangmesteren; en Psalme af David.

2 küldje segítségedet a szentélyből, és Cziónból támogasson téged!

Herren bønhøre dig paa Nødens Dag! Jakobs Guds Navn ophøje dig!

3 Emlékezzék meg mind a lisztáldozatidról és égőáldozatodat kövérnek fogadja! Széla.

Han sende dig Hjælp fra Helligdommen og understøtte dig fra Zion!

4 Adjon neked szíved szerint, és minden tanácsodat teljesítse.

Han ihukomme alle dine Madofre, og dit Brændoffer finde han fedt! (Sela)

5 Hadd ujjongunk segítségedben, és Istenünk nevében emelünk zászlót; teljesítse az Őrökkévaló mind a kérelmeidet!

Han give dig efter dit Hjerte og opfylde alle dine Anslag!

6 Most tudom, hogy megsegítotte az Örökkévaló az ő fölkentjét, meghallgatja őt szent egeiből segítő jobbjának hatalmas tetteivel.

Saa ville vi synge om din Frelse og i vor Guds Navn oprejse Banner; Herren opfylde alle dine Begæringer!

7 Ezek a szekérhaddal, azok a lovakkal – de mi az Örökkévalónak, Istenünknek nevét emlegetjük.

Nu ved jeg, at Herren frelser sin Salvede, han vil bønhøre ham fra sin hellige Himmel; ved hans frelsende højre Haands vældige Gerninger.

8 Ők görnyedtek és elestek, de mi fölkeltünk és fennmaradtunk.

Disse forlade sig paa Vogne og disse paa Heste; men vi ville prise Herren vor Guds Navn.

9 Örökkévaló, segíts! A király hallgasson meg bennünket, a mely napon felkiáltunk.

De have maattet bøje sig og ere faldne; men vi staa og holde os oprejste. Frels, Herre! Kongen bønhøre os den Dag, vi raabe!