Zsoltárok 2

1 Miért csődültek a népek, és gondolnak hiábavalót a nemzetek,

Why doe the heathen rage, and the people murmure in vaine?

2 összeállanak a föld királyai, és együtt tanakodnak a fejedelmek az Örökkévaló és az ő fölkentje ellen?

The Kings of the earth band themselues, and the princes are assembled together against the Lord, and against his Christ.

3 Szakítsuk szét kötelékeiket, s vessük le magunkról bilincseiket!

Let vs breake their bands, and cast their cordes from vs.

4 Az égben trónoló nevet, az Úr gúnyolódik rajtuk,

But he that dwelleth in the heauen, shall laugh: the Lord shall haue them in derision.

5 akkor beszél hozzájuk haragjában és hevében megrettenti őket:

Then shall hee speake vnto them in his wrath, and vexe them in his sore displeasure, saying,

6 Hisz én iktattam be királyomat Cziónon, az én szent hegyemen. –

Euen I haue set my King vpon Zion mine holy mountaine.

7 Hadd adok hírt törvényről! Az Örökkévaló szólt hozzám: fiam vagy, én ma szülőd lettem.

I will declare the decree: that is, the Lord hath said vnto me, Thou art my Sonne: this day haue I begotten thee.

8 Kérj tőlem, s majd adok nemzeteket birtokodul s tulajdonodul a földnek végeit;

Aske of me, and I shall giue thee the heathen for thine inheritance, and the endes of the earth for thy possession.

9 majd megtöröd őket vaspálczával, mint a fazekasedényt szétzúzod őket!

Thou shalt krush them with a scepter of yron, and breake them in pieces like a potters vessell.

10 Most tehát királyok, térjetek észre, okuljatok, földnek birái;

Be wise nowe therefore, ye Kings: be learned ye Iudges of the earth.

11 szolgáljátok az Örökkévalót félelemben és ujjongjatok remegés közt.

Serue the Lord in feare, and reioyce in trembling.

12 Hódoljatok a fiúnak, nehogy haragudjék s elvesznétek az úton; mert kevés híján felgyúl a haragja. Boldogok mind, kik benne keresnek menedéket!

Kisse the sonne, least he be angry, and ye perish in the way, when his wrath shall suddenly burne. blessed are all that trust in him.