< Zsoltárok 18 >

1 A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
Dijo: ¡Te amo, oh Yavé, Fortaleza mía!
2 Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
¡Yavé, Roca mía y Castillo mío, y mi Libertador! ʼElohim mío y Fortaleza mía, en Quien me refugio, Mi Escudo y mi Cuerno de salvación, mi alta Torre.
3 A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
Invoco a Yavé, Quien es digno de alabanza, Y soy salvo de mis enemigos.
4 Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
Me rodearon los lazos de la muerte, Sentí el espanto de los torrentes de Belial.
5 alvilágnak kötelei környékeztek, elém kerültek a halálnak tőrei. (Sheol h7585)
Me rodearon las ligaduras del Seol, Las trampas de la muerte vinieron sobre mí. (Sheol h7585)
6 Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
En mi angustia invoqué a Yavé, Clamé a mi ʼElohim, Y Él oyó mi voz desde su Templo. Mi clamor delante de Él llegó a sus oídos.
7 Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
La tierra se conmovió y tembló. También temblaron los fundamentos de las montañas. Fueron sacudidos porque Él estaba airado.
8 Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
De su nariz se levantó una humareda, Un fuego de su boca devoró, Carbones fueron encendidos por Él.
9 meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
Inclinó los cielos, Y descendió con densas tinieblas bajo sus pies.
10 Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
Cabalgó sobre un querubín y voló. Se precipitó sobre las alas del viento.
11 Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
Puso oscuridad como escondedero Con su Tabernáculo alrededor de Él, Oscuridad de agua, Densas nubes bajo el cielo.
12 A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
El fulgor de su Presencia Atravesó las densas nubes. Descargó granizo y carbones encendidos.
13 Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
Yavé tronó desde el cielo. ʼElyón dio su voz: ¡Granizo y carbones encendidos!
14 Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
Disparó sus flechas y los dispersó. Relámpagos en abundancia, y los confundió.
15 Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
Entonces aparecieron los lechos del agua Y se descubrieron los cimientos del mundo Ante tu bramido, oh Yavé, Por el soplo del aliento de tu nariz.
16 Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
Envió desde lo alto y me tomó, Me sacó de muchas aguas.
17 Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
Me libró de mi poderoso enemigo Y de los que me aborrecían, Porque eran más fuertes que yo.
18 Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
Me enfrentaron en el día de mi calamidad, Pero Yavé fue mi apoyo.
19 Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
Me sacó a un lugar espacioso. Me rescató, porque se complació en mí.
20 Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
Yavé me premió conforme a mi justicia. Me retribuyó según la pureza de mis manos.
21 Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
Porque guardé los caminos de Yavé, Y no me aparté impíamente de mi ʼElohim.
22 mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
Pues todos sus Preceptos estuvieron delante de mí, Y no aparté de mí sus Estatutos.
23 Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
También fui irreprensible ante Él Y me guardé de cometer iniquidad.
24 S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
Por eso Yavé recompensó mi rectitud, La pureza de mis manos ante sus ojos.
25 Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
Con el bondadoso se mostrará bondadoso, Y recto con el hombre recto.
26 megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
Puro se mostrará con el puro, Y con el perverso se mostrará severo.
27 Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
En verdad, Tú salvas al pueblo afligido, Y humillas los ojos altivos.
28 Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
Oh Yavé, Tú enciendes mi lámpara. ¡Mi ʼElohim ilumina mi oscuridad!
29 Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
Porque contigo desbarataré ejércitos, Con mi ʼElohim saltaré sobre un muro.
30 Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
El camino de ʼElohim es perfecto. La Palabra de Yavé, acrisolada. Él es escudo a todos los que se refugian en Él.
31 Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
Porque, ¿quién es ʼEloah aparte de Yavé? ¿Y quién es la Roca fuera de nuestro ʼElohim?
32 Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
Porque ʼEL es Quien me ata con vigor, Y que perfecciona mi camino,
33 Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
Que fortalece mis pies para que sean como de venado Y me sostiene firme en mis alturas,
34 Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
Que adiestra mis manos para la batalla, De modo que mis brazos puedan tensar el arco de bronce.
35 Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
Me diste también el escudo de tu salvación, Tu mano derecha me sostuvo Y tu benignidad me engrandeció.
36 Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
Ensanchaste mis pasos debajo de mí, Y mis pies no resbalaron.
37 Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
Perseguí a mis enemigos, los alcancé, Y no regresé hasta que fueron aniquilados.
38 Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
Les di golpes repetidos, Y no pudieron levantarse, Cayeron debajo de mis pies.
39 Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
Me armaste de valor para la guerra, Doblegaste a los que me resistían.
40 Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
Pusiste en fuga a mis enemigos, Para que yo venciera a quienes me aborrecían.
41 Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
Clamaron, pero no hubo quien los librara, Aun a Yavé, pero no les respondió.
42 Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
Los desmenucé como polvo ante el viento, Los eché fuera como el barro de las calles.
43 Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
Me libraste de las contiendas del pueblo. Me designaste jefe de las naciones. Un pueblo que no conocía me sirve.
44 Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
Tan pronto me oyen, me obedecen, Los extranjeros se sometieron a mí.
45 Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
Los hijos de extranjeros desfallecen Y salen temblando de sus fortalezas.
46 Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
¡Viva Yavé! ¡Bendita sea mi Roca! Sea enaltecido el ʼElohim de mi salvación,
47 az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
ʼEL, Quien ejecuta mi venganza Y me somete pueblos.
48 megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
Él me libra de mis enemigos. Me enaltece sobre los que se alzan contra mí Y me libras del hombre violento.
49 Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
Por tanto, yo te daré gracias, Oh Yavé, entre las naciones, Y cantaré alabanzas a tu Nombre.
50 ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.
Él da gran liberación a su rey Y muestra misericordia a su ungido: A David y a su descendencia para siempre.

< Zsoltárok 18 >