Zsoltárok 18
1 A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
Eu te amarei do coração, ó Senhor, fortaleza minha.
2 Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
O Senhor é o meu rochedo, e o meu lugar forte e o meu libertador; o meu Deus, a minha fortaleza, em quem confio, o meu escudo, a força da minha salvação, e o meu alto refúgio.
3 A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
Invocarei o nome do Senhor, que é digno de louvor, e ficarei livre dos meus inimigos.
4 Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
Tristezas de morte me cercaram, e torrentes de impiedade me assombraram.
Tristezas do inferno me cingiram, laços de morte me surpreenderam. (Sheol h7585)
6 Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
Na angústia invoquei ao Senhor, e clamei ao meu Deus: desde o seu templo ouviu a minha voz, aos seus ouvidos chegou o meu clamor perante a sua face.
7 Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
Então a terra se abalou e tremeu; e os fundamentos dos montes também se moveram e se abalaram, porquanto se indignou.
8 Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
Do seu nariz subiu fumo, e da sua boca saiu fogo que consumia; carvões se acenderam dele.
9 meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
Abaixou os céus, e desceu, e a escuridão estava debaixo de seus pés.
10 Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
E montou num cherubim, e voou; sim, voou sobre as asas do vento.
11 Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
Fez das trevas o seu lugar oculto; o pavilhão que o cercava era a escuridão das águas e as nuvens dos céus.
12 A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
Ao resplandor da sua presença as nuvens se espalharam; a saraiva e as brazas de fogo.
13 Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
E o Senhor trovejou nos céus, o altíssimo levantou a sua voz; a saraiva e as brazas de fogo.
14 Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
Despediu as suas setas, e os espalhou: multiplicou raios, e os perturbou.
15 Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
Então foram vistas as profundezas das águas, e foram descobertos os fundamentos do mundo; pela tua repreensão. Senhor, ao sopro do vento dos teus narizes.
16 Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
Enviou desde o alto, e me tomou: tirou-me das muitas águas.
17 Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
Livrou-me do meu inimigo forte e dos que me aborreciam, pois eram mais poderosos do que eu.
18 Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
Surpreenderam-me no dia da minha calamidade; mas o Senhor foi o meu encosto.
19 Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
Trouxe-me para um lugar espaçoso; livrou-me, porque tinha prazer em mim.
20 Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
Recompensou-me o Senhor conforme a minha justiça, retribuiu-me conforme a pureza das minhas mãos.
21 Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
Porque guardei os caminhos do Senhor, e não me apartei impiamente do meu Deus.
22 mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
Porque todos os seus juízos estavam diante de mim, e não rejeitei os seus estatutos.
23 Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
Também fui sincero perante ele, e me guardei da minha iniquidade.
24 S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
Portanto retribuiu-me o Senhor conforme a minha justiça, conforme a pureza de minhas mãos perante os seus olhos.
25 Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
Com o benigno te mostrarás benigno; e com o homem sincero te mostrarás sincero;
26 megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
Com o puro te mostrarás puro; e com o perverso te mostrarás indomável.
27 Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
Porque tu livrarás ao povo aflito, e abaterás os olhos altivos.
28 Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
Porque tu acenderás a minha candeia; o Senhor meu Deus alumiará as minhas trevas.
29 Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
Porque contigo entrei pelo meio dum esquadrão, com o meu Deus saltei uma muralha.
30 Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
O caminho de Deus é perfeito; a palavra do Senhor é provada: é um escudo para todos os que nele confiam.
31 Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
Porque quem é Deus senão o Senhor? e quem é rochedo senão o nosso Deus?
32 Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
Deus é o que me cinge de força e aperfeiçoa o meu caminho.
33 Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
Faz os meus pés como os das cervas, e põe-me nas minhas alturas.
34 Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
Ensina as minhas mãos para a guerra, de sorte que os meus braços quebraram um arco de cobre.
35 Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
Também me deste o escudo da tua salvação: a tua mão direita me susteve, e a tua mansidão me engrandeceu.
36 Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
Alargaste os meus passos debaixo de mim, de maneira que os meus artelhos não vacilaram.
37 Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
Persegui os meus inimigos, e os alcancei: não voltei senão depois de os ter consumido.
38 Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
Atravessei-os, de sorte que não se puderam levantar: cairam debaixo dos meus pés.
39 Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
Pois me cingiste de força para a peleja: fizeste abater debaixo de mim aqueles que contra mim se levantaram.
40 Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
Deste-me também o pescoço dos meus inimigos para que eu pudesse destruir os que me aborrecem.
41 Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
Clamaram, mas não houve quem os livrasse: até ao Senhor, mas ele não lhes respondeu.
42 Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
Então os esmiucei como o pó diante do vento; deitei-os fora como a lama das ruas.
43 Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
Livraste-me das contendas do povo, e me fizeste cabeça das nações; um povo que não conheci, me servirá.
44 Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
Em ouvindo a minha voz, me obedecerão: os estranhos se submeterão a mim.
45 Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
Os estranhos decairão, e terão medo nos seus encerramentos.
46 Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
O Senhor vive: e bendito seja o meu rochedo, e exaltado seja o Deus da minha salvação.
47 az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
É Deus que me vinga inteiramente, e sujeita os povos debaixo de mim;
48 megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
O que me livra de meus inimigos; sim, tu me exaltas sobre os que se levantam contra mim, tu me livras do homem violento.
49 Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
Pelo que, ó Senhor, te louvarei entre as nações, e cantarei louvores ao teu nome.
50 ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.
Pois engrandece a salvação do teu rei, e usa de benignidade com o seu ungido, com David, e com a sua semente para sempre.
