Zsoltárok 18
1 A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
Au chef des chantres. Par le serviteur de l’Eternel, David, qui prononça en l’honneur du Seigneur les paroles de ce cantique, lorsque l’Eternel l’eut délivré de la main de tous ses ennemis et de la main de Saül. Il dit: Je t’aime, ô Eternel, qui es ma force!
2 Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
Seigneur, tu es mon rocher et ma forteresse, un libérateur pour moi; mon Dieu tutélaire en qui je m’abrite, mon bouclier, mon puissant sauveur, mon rempart!
3 A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
Gloire, m’écrié-je, à l’Eternel, et je suis délivré de mes ennemis!
4 Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
Déjà m’enveloppaient les liens de la mort, les torrents de la perdition me faisaient frémir;
j’étais enlacé dans les réseaux de la tombe, surpris dans les filets de la mort. (Sheol h7585)
6 Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
Dans ma détresse, j’invoque le Seigneur, je fais appel à mon Dieu; de son sanctuaire il entend ma voix, mon cri est monté à ses oreilles.
7 Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
Soudain la terre oscille et tremble, les fondements des montagnes sont ébranlés, secoués par la colère de Dieu.
8 Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
Des vapeurs s’exhalent, signe de son courroux; de sa bouche sort un feu dévorant, jaillissent de brûlantes étincelles.
9 meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
Il incline les cieux et descend; sous ses pieds une brume épaisse.
10 Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
Porté sur les chérubins, il vole, il plane sur les ailes du vent.
11 Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
Des ténèbres il se fait une mystérieuse retraite, il s’enveloppe, comme d’un pavillon, des eaux obscures, d’opaques nuages.
12 A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
De l’éclat qui l’entoure s’élancent ses nuées, la grêle et des flammes ardentes.
13 Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
Il tonne dans les cieux, l’Eternel, le Dieu suprême fait entendre sa voix, la grêle et les flammes ardentes.
14 Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
Il décoche ses flèches et il les disperse, il lance des éclairs et les frappe de stupeur.
15 Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
Le lit des fleuves s’est découvert, les fondements de la terre ont été mis à nu, à ta voix impérieuse, ô Eternel, au souffle du vent de ta colère.
16 Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
Il étend d’en haut sa main, me saisit, me retire du sein des grandes eaux;
17 Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
il me délivre de mon puissant ennemi, de mes adversaires trop forts pour moi.
18 Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
Ils étaient à l’affût de mes malheurs, mais l’Eternel a été mon appui.
19 Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
Il m’a mis au large, m’a sauvé parce qu’il m’aime.
20 Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
Le Seigneur me traite selon ma droiture, il récompense la pureté de mes mains.
21 Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
C’Est que je suis fidèle aux voies du Seigneur, jamais je n’ai trahi mon Dieu.
22 mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
Toutes ses lois me sont présentes, ses statuts, je ne m’en écarte point.
23 Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
Attaché à lui sans réserve, je me suis tenu en garde contre mes fautes.
24 S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
Oui, le Seigneur m’a rémunéré selon ma droiture, selon la pureté de mes mains, dont ses yeux sont témoins.
25 Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
Tu te montres aimant pour qui t’aime, loyal envers l’homme loyal,
26 megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
sincère avec les cœurs purs, mais artificieux avec les pervers!
27 Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
Oui, tu viens en aide à un peuple humilié, et tu abaisses les yeux hautains.
28 Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
Oui, tu fais briller ma lumière! L’Eternel, mon Dieu, illumine mes ténèbres.
29 Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
Soutenu par lui, j’attaque un bataillon; grâce à mon Dieu, j’escalade un rempart.
30 Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
Dieu puissant! parfaite est sa voie; la parole du Seigneur est infaillible, il est le bouclier de quiconque espère en lui.
31 Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
Qui est Dieu, hormis l’Eternel? Qui un rocher tutélaire, si ce n’est notre Dieu?
32 Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
Ce Dieu me ceint de force, et me fait suivre une voie parfaite.
33 Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
Il rend mes pieds agiles comme ceux des biches, et m’installe sur mes hauteurs.
34 Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
Il instruit mes mains aux combats, mes bras à manier l’arc d’airain.
35 Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
Tu me prêtes le bouclier de ton secours, ta droite est mon appui, ta bienveillance fait ma supériorité.
36 Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
Tu donnes de l’aisance à mes pas, et empêches mes talons de chanceler.
37 Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
Je poursuis mes ennemis, je les atteins; point de relâche que je ne les aie détruits.
38 Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
Je les abats, ils ne pourront plus se relever, ils gisent désormais à mes pieds.
39 Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
C’Est toi qui m’as armé de vaillance pour la guerre, qui fais plier sous moi mes agresseurs;
40 Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
mes ennemis, tu les fais fuir devant moi, et mes adversaires, j’en fais justice.
41 Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
Ils s’adressent, à bout de ressources, à l’Eternel…: point de réponse!
42 Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
Je les écrase comme la poussière qu’emporte le vent, comme la fange des rues, je les pulvérise.
43 Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
Tu me fais triompher des factions du peuple, tu me places à la tête des nations; des peuplades inconnues deviennent mes tributaires.
44 Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
Au seul bruit de mon nom, ils se soumettent à moi, les fils d’un sol étranger me rendent hommage.
45 Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
Les fils de l’étranger perdent courage, ils tremblent au fond de leurs retraites.
46 Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
Vivant est le Seigneur, et béni mon rocher! Glorifié le Dieu qui me protège!
47 az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
O Dieu, c’est toi qui me procures vengeance, qui fais tomber des peuples à mes pieds;
48 megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
qui m’arraches à mes ennemis, me fais triompher de mes agresseurs, et échapper aux hommes de violence.
49 Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
Je te rends donc grâce, Seigneur, à la face des peuples, et je chante ta gloire,
50 ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.
ô toi qui assures de grandes victoires à ton roi, qui combles de bienfaits ton oint David et sa postérité à jamais!
