Zsoltárok 18
1 A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
To the chief Musician. Of the servant of Yahweh, of David, —who spake unto Yahweh the words of this song, —in the day when Yahweh had rescued him out of the hand of all his enemies, and out of the hand of Saul; and he said: — I will love thee, O Yahweh my strength!
2 Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
Yahweh, was my mountain crag and my stronghold, and my deliverer: My GOD, was my rock, I sought refuge in him, My shield, and my horn of salvation, my high tower.
3 A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
As one worthy to be praised, called I on Yahweh, —And, from my foes, was I saved.
4 Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
The meshes of death encompassed me, The torrents of perdition, made me afraid;
The meshes of hades, had surrounded me, The snares of death, had confronted me, (Sheol h7585)
6 Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
In my distress, called I on Yahweh, And, unto my God, made outcry for help, He heard, out of his temple, my voice, And my outcry for help came before him—entered into his ears!
7 Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
Then did the earth shake and quake, Even, the foundations of the mountains, were deeply moved, Yea they did shake, because he was angry.
8 Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
There went up smoke in his nostrils, and, a fire out of his mouth, devoured, Live coals, were kindled from it:
9 meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
Then he stretched out the heaven, and came down, —and, thick gloom, was under his feet;
10 Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
Then he rode on a cherub, and flew, and darted on the wings of the wind;
11 Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
Made darkness his hiding-place, Round about him—his pavilion, Darkness of waters, clouds of vapours.
12 A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
Out of the brightness before him, his clouds rolled along, hail, and live coals of fire.
13 Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
Then did Yahweh thunder in the heavens, and the Highest uttered his voice, —hail, and live coals of fire.
14 Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
And he sent forth his arrows and scattered them, yea, lightnings, he shot out, and confused them.
15 Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
Then appeared the channels of waters, were uncovered the foundations of the world, —At thy rebuke O Yahweh, at the blast of the breath of thy nostrils.
16 Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
He sent from on high, he took me, —he drew me out of many waters.
17 Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
He rescued me from my foe, in his might, and from them who hated me, because they were too strong for me:
18 Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
They confronted me, in the day of my necessity, Then became Yahweh my stay:
19 Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
And brought me out, into a large place, he delivered me, because he delighted in me.
20 Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
Yahweh rewarded me according to my righteousness, According to the cleanness of my hands, he repaid me;
21 Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
For I had kept the ways of Yahweh, and not broken away from my God;
22 mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
For, all his regulations, were before me, and, his statutes, did I not put from me:
23 Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
So became I blameless with him, and kept myself from mine iniquity.
24 S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
Yahweh therefore repaid me according to my righteousness, according to the pureness of my hands, before his eyes.
25 Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
With the loving, thou didst show thyself loving, —With the blameless man, thou didst show thyself blameless;
26 megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
With the pure, thou didst show thyself pure, But, with the perverse, thou didst show thyself ready to contend.
27 Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
For, as for thee, an oppressed people, thou didst save, but, looks that were lofty, layedst thou low;
28 Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
For, thou, didst light up my lamp, Yahweh my God, enlightened my darkness;
29 Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
For, by thee, I ran through a troop, and, by my God, I leapt over a wall.
30 Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
As for GOD, blameless is his way, The speech of Yahweh hath been proved, A shield, he is to all who seek refuge in him.
31 Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
For who is a GOD, save Yahweh? And who is a Rock, save our God?
32 Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
The GOD who girded me with strength, and set forth, as blameless, my way:
33 Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
Planting my feet like hinds’ [feet], yea, on my high places, he caused me to stand:
34 Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
Teaching my hands to war, —so that a bow of bronze was bent by mine arms.
35 Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
Thus didst thou grant me, as a shield, thy salvation, —and, thy right hand, sustained me, and, thy condescension, made me great.
36 Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
Thou didst widen my stepping-places under me, so that, mine ankles, faltered not.
37 Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
I pursued my foes, and overtook them, and returned not, till they were consumed:
38 Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
I crushed them, and they were unable to rise, They fell under my feet.
39 Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
Thus didst thou gird me with strength, for the battle, Thou subduedst mine assailants under me.
40 Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
As for my foes, thou didst give me their neck, and, as for them who hated me, I destroyed them.
41 Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
They cried out, but there was none to save, unto Yahweh, but he answered them not.
42 Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
Then did I beat them in pieces, like dust on the face of the wind. Like the mire in the lanes, did I scatter them.
43 Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
Thus didst thou rescue me from the contentions of a people, —didst appoint me to be the head of nations, A people I had not known, served me:
44 Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
At the hearing of the ear, they submitted to me, the sons of the foreigner, came cringing unto me:
45 Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
The sons of the foreigner, lost heart, and came quaking out of their fortresses.
46 Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
Yahweh liveth and, blessed, be my Rock, yea, exalted, be the God of my salvation:
47 az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
The GOD, who hath avenged me, —and subjugated peoples under me:
48 megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
Who hath delivered me from my foes, —Yea, from mine assailants, hast thou set me on high, From the man of violence, hast thou rescued me.
49 Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
For this cause, will I praise thee among the nations, O Yahweh, and, to thy Name, will I sweep the strings: —
50 ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.
Who hath made great the victories of his King, —and shown lovingkindness to his Anointed One, To David and to his Seed, Unto times age-abiding.
