Zsoltárok 17
1 Ima Dávidtól. Hallgass, Örökkévaló, igazsággal, figyelj fohászkodásomra, figyelmezz imádságomra nem csalárd ajkakból!
Oración de David. OYE, oh Jehová, justicia; está atento á mi clamor; escucha mi oración hecha sin labios de engaño.
2 Te tőled eredjen ítéletem; szemeid az egyenességet nézik.
De delante de tu rostro salga mi juicio; vean tus ojos la rectitud.
3 Megvizsgáltad szívemet, gondoltál rám éjjel, kipróbáltál, nem találtál gonosz gondolatot bennem, szájamon sem lépett át.
Tú has probado mi corazón, hasme visitado de noche; me has apurado, y nada inicuo hallaste: heme propuesto que mi boca no ha de propasarse.
4 Emberek cselekvéseinél, ajkaid igéje által, őrizkedtem az erőszakosnak ösvényeitől;
Para las obras humanas, por la palabra de tus labios yo me he guardado de las vías del destructor.
5 követték lépteim nyomdokaidat, nem tántorogtak 1ábaim.
Sustenta mis pasos en tus caminos, porque mis pies no resbalen.
6 Én szólítottalak, mert meghallgatsz engem, Isten, hajtsd füledet felém, halljad beszédemet.
Yo te he invocado, por cuanto tú me oirás, oh Dios: inclina á mí tu oído, escucha mi palabra.
7 Csodálatosan míveld kegyeidet, te, a ki segíted azokat, kik támadók elől jobbodban keresnek menedéket.
Muestra tus estupendas misericordias, tú que salvas á los que en ti confían de los que se levantan contra tu diestra.
8 Őrizz meg engem, mint a szemnek fényét, szárnyaid árnyékában rejts el engem,
Guárdame como lo negro de la niñeta del ojo, escóndeme con la sombra de tus alas,
9 a gonoszok elől, kik engem pusztítottak, ellenségeimtől, kik dühvel körülfognak engem.
De delante de los malos que me oprimen, de mis enemigos que me cercan por la vida.
10 Hájukban eltompultak, szájukkal gőgösen beszéltek.
Cerrados están con su grosura; con su boca hablan soberbiamente.
11 Lépteinkben mostan körülvettek minket, szemeiket irányozzák, hogy földre terítsenek.
Nuestros pasos nos han cercado ahora: puestos tienen sus ojos para echar[nos] por tierra.
12 Hasonló ő az oroszlánhoz, mely ragadozni vágyik, fiatal oroszlánhoz, mely rejtekben ül.
Parecen al león que desea hacer presa, y al leoncillo que está escondido.
13 Kelj föl, Örökkévaló, szállj vele szembe, görnyeszd le őt, szabadítsd ki lelkemet a. gonosztól kardoddal,
Levántate, oh Jehová; prevén su encuentro, póstrale: libra mi alma del malo con tu espada;
14 emberektől kezeddel, oh Örökkévaló, a világ embereitől; részök van az életben, kincseddel megtöltöd a hasukat; jól laknak fiakkal és hagyják vagyonukat gyermekeiknek.
De los hombres con tu mano, oh Jehová, de los hombres de mundo, cuya parte es en [esta] vida, y cuyo vientre hinches de tu tesoro: hartan [sus] hijos, y dejan el resto á sus chiquitos.
15 Én- igazságban hadd látom színedet, hadd lakom jól ébredéskor alakoddal.
Yo en justicia veré tu rostro: seré saciado cuando despertare á tu semejanza.
