Zsoltárok 17
1 Ima Dávidtól. Hallgass, Örökkévaló, igazsággal, figyelj fohászkodásomra, figyelmezz imádságomra nem csalárd ajkakból!
A PRAYER OF DAVID. Hear, O YHWH, righteousness, attend my cry, Give ear [to] my prayer, without lips of deceit.
2 Te tőled eredjen ítéletem; szemeid az egyenességet nézik.
My judgment goes out from before You; Your eyes see uprightly.
3 Megvizsgáltad szívemet, gondoltál rám éjjel, kipróbáltál, nem találtál gonosz gondolatot bennem, szájamon sem lépett át.
You have proved my heart, You have inspected by night, You have tried me, You find nothing; My thoughts do not pass over my mouth.
4 Emberek cselekvéseinél, ajkaid igéje által, őrizkedtem az erőszakosnak ösvényeitől;
As for doings of man, Through a word of Your lips I have observed The paths of a destroyer;
5 követték lépteim nyomdokaidat, nem tántorogtak 1ábaim.
To uphold my goings in Your paths, My steps have not slipped.
6 Én szólítottalak, mert meghallgatsz engem, Isten, hajtsd füledet felém, halljad beszédemet.
I called You, for You answer me, O God, incline Your ear to me, hear my speech.
7 Csodálatosan míveld kegyeidet, te, a ki segíted azokat, kik támadók elől jobbodban keresnek menedéket.
Separate Your kindness wonderfully, O Savior of the confiding, By Your right hand, from withstanders.
8 Őrizz meg engem, mint a szemnek fényét, szárnyaid árnyékában rejts el engem,
Keep me as the apple, the daughter of the eye; Hide me in the shadow of Your wings,
9 a gonoszok elől, kik engem pusztítottak, ellenségeimtől, kik dühvel körülfognak engem.
From the face of the wicked who spoiled me, [From] my enemies in soul who go around against me.
10 Hájukban eltompultak, szájukkal gőgösen beszéltek.
They have closed up their fat, Their mouths have spoken with pride:
11 Lépteinkben mostan körülvettek minket, szemeiket irányozzák, hogy földre terítsenek.
“Our steps have now surrounded [him]”; They set their eyes to turn aside in the land.
12 Hasonló ő az oroszlánhoz, mely ragadozni vágyik, fiatal oroszlánhoz, mely rejtekben ül.
His likeness as a lion desirous to tear, As a young lion dwelling in secret places.
13 Kelj föl, Örökkévaló, szállj vele szembe, görnyeszd le őt, szabadítsd ki lelkemet a. gonosztól kardoddal,
Arise, O YHWH, go before his face, Cause him to bend. Deliver my soul from the wicked, Your sword,
14 emberektől kezeddel, oh Örökkévaló, a világ embereitől; részök van az életben, kincseddel megtöltöd a hasukat; jól laknak fiakkal és hagyják vagyonukat gyermekeiknek.
From men, Your hand, O YHWH, From men of the world, their portion [is] in life, And [with] Your hidden things You fill their belly, They are satisfied [with] sons, And have left their abundance to their sucklings.
15 Én- igazságban hadd látom színedet, hadd lakom jól ébredéskor alakoddal.
I—in righteousness, I see Your face; I am satisfied, in awaking, [with] Your form!
