Zsoltárok 16
1 Dal Dávidtól. Őrizz engem, Örökkévaló, mert benned kerestem menedéket.
Hymne de David. Garde-moi, ô Dieu! Car je cherche en toi mon refuge.
2 Mondtam az Örökkévalónak: Uram vagy, javam nincsen rajtad kívűl.
Je dis à l’Éternel: Tu es mon Seigneur, Tu es mon souverain bien!
3 A szenteknek pedig, kik az országban vannak, és a dicsőknek, kikben egész kedvem van:
Les saints qui sont dans le pays, Les hommes pieux sont l’objet de toute mon affection.
4 Sokasodnak azoknak fájdalmai, kik más isteneket cserélnek; nem ontom véres ontóáldozataikat és nem veszem neveiket ajkaimra.
On multiplie les idoles, on court après les dieux étrangers: Je ne répands pas leurs libations de sang, Je ne mets pas leurs noms sur mes lèvres.
5 Az Örökkévaló osztályomnak és serlegemnek része; te tartod az én sorsomat.
L’Éternel est mon partage et mon calice; C’est toi qui m’assures mon lot;
6 A mérő kötelek kellemetes helyekre estek számomra; birtokom is kedves előttem.
Un héritage délicieux m’est échu, Une belle possession m’est accordée.
7 Áldom az Örökkévalót, ki nekem tanácsot adott, éjszakákon is oktattak engem veséim.
Je bénis l’Éternel, mon conseiller; La nuit même mon cœur m’exhorte.
8 Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam; mert jobbomon van, nem tántorgok.
J’ai constamment l’Éternel sous mes yeux; Quand il est à ma droite, je ne chancelle pas.
9 Annak örült szívem, és vigad méltóságom; testem is bizton lakozik.
Aussi mon cœur est dans la joie, mon esprit dans l’allégresse, Et mon corps repose en sécurité.
Car tu ne livreras pas mon âme au séjour des morts, Tu ne permettras pas que ton bien-aimé voie la corruption. (Sheol h7585)
11 “Tudatod velem az élet ösvényét: örömök bősége van színed előtt, kellemetesség a te jobbodban mindétig!
Tu me feras connaître le sentier de la vie; Il y a d’abondantes joies devant ta face, Des délices éternelles à ta droite.
