Zsoltárok 16
1 Dal Dávidtól. Őrizz engem, Örökkévaló, mert benned kerestem menedéket.
Mikhtam de David. Protège-moi, ô Dieu, car je m’abrite en toi;
2 Mondtam az Örökkévalónak: Uram vagy, javam nincsen rajtad kívűl.
Je dis à l’Eternel: "Tu es mon Maître! Mon bonheur n’est pas en dehors de toi."
3 A szenteknek pedig, kik az országban vannak, és a dicsőknek, kikben egész kedvem van:
Aux saints qui sont sur la terre, aux nobles cœurs vont toutes mes aspirations.
4 Sokasodnak azoknak fájdalmai, kik más isteneket cserélnek; nem ontom véres ontóáldozataikat és nem veszem neveiket ajkaimra.
Ceux qui multiplient leurs peines, courant après d’autres biens, je ne prendrai aucune part à leurs libations mêlées de sang, leurs noms ne viendront pas sur mes lèvres.
5 Az Örökkévaló osztályomnak és serlegemnek része; te tartod az én sorsomat.
L’Eternel est la portion de mon sort, mon calice; c’est toi, Seigneur, qui consolides mon lot,
6 A mérő kötelek kellemetes helyekre estek számomra; birtokom is kedves előttem.
un héritage m’est échu en des lieux de délices; oui, mon patrimoine me plaît tout à fait.
7 Áldom az Örökkévalót, ki nekem tanácsot adott, éjszakákon is oktattak engem veséim.
Je bénis l’Eternel, qui a été mon guide: même de nuit, mon cœur m’en avertit.
8 Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam; mert jobbomon van, nem tántorgok.
Je fixe constamment mes regards sur le Seigneur; s’il est à ma droite, je ne chancellerai pas.
9 Annak örült szívem, és vigad méltóságom; testem is bizton lakozik.
C’Est pourquoi mon cœur se réjouit, mon âme jubile, mon corps même repose en sécurité.
Car tu n’abandonneras pas mon âme au Cheol, tu ne laisseras pas tes fidèles voir l’abîme. (Sheol h7585)
11 “Tudatod velem az élet ösvényét: örömök bősége van színed előtt, kellemetesség a te jobbodban mindétig!
Tu me feras connaître le chemin de la vie, la plénitude des joies qu’on goûte en ta présence, les délices éternelles dont on se délecte à ta droite.
