< Zsoltárok 16 >

1 Dal Dávidtól. Őrizz engem, Örökkévaló, mert benned kerestem menedéket.
Miktam mar Daudi. Rita maber, yaye Nyasaye nikech in e kar pondona.
2 Mondtam az Örökkévalónak: Uram vagy, javam nincsen rajtad kívűl.
Ne awacho ne Jehova Nyasaye niya, “In e Ruodha; onge gima ber machielo ma an-go makmana in.”
3 A szenteknek pedig, kik az országban vannak, és a dicsőknek, kikben egész kedvem van:
To jomaler manie piny, to gin kaka joma nigi duongʼ ma ahero gi chunya duto.
4 Sokasodnak azoknak fájdalmai, kik más isteneket cserélnek; nem ontom véres ontóáldozataikat és nem veszem neveiket ajkaimra.
Joma lawo nyiseche mamoko kuyo margi biro medore. Misengini magi mag remo ok abi olo oko kendo kata nying-gi ok abi hulo gi dhoga.
5 Az Örökkévaló osztályomnak és serlegemnek része; te tartod az én sorsomat.
Jehova Nyasaye, isemiya pok makora kod okombena; iserita maber gi giga duto.
6 A mérő kötelek kellemetes helyekre estek számomra; birtokom is kedves előttem.
Kiepena duto ochopo kuonde mabeyo; adier, girkeni maga duto moro wangʼ adier.
7 Áldom az Örökkévalót, ki nekem tanácsot adott, éjszakákon is oktattak engem veséim.
Abiro pako Jehova Nyasaye mangʼadona rieko; kata gotieno chunya puonja.
8 Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam; mert jobbomon van, nem tántorgok.
Asiko aketo Jehova Nyasaye e nyima ndalo duto. Nikech ka entie e lweta korachwich, to onge gima nyalo yienga.
9 Annak örült szívem, és vigad méltóságom; testem is bizton lakozik.
Emomiyo chunya mor kendo lewa yot; ringra bende biro yweyo gi kwe,
10 Mert nem hagyod lelkemet az alvilágra, nem engeded jámborodat vermet látnia. (Sheol h7585)
nikech ok inijwangʼa ei liel, to bende ok niyie Ngʼati Maler tow. (Sheol h7585)
11 “Tudatod velem az élet ösvényét: örömök bősége van színed előtt, kellemetesség a te jobbodban mindétig!
Isenyisa yor ngima; inipongʼa gi mor mogundho ka an e nyimi, kendo gi mor mosiko e badi korachwich.

< Zsoltárok 16 >