Zsoltárok 147
1 Hallelúja! Mert jó zengeni Istenünknek, mert kellemes, illendő a dicséret.
Alabado sea Yah, porque es bueno cantar alabanzas a nuestro Dios; porque es agradable y conveniente alabarlo.
2 Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izraél eltaszítottjait egybegyűjti.
Yahvé construye Jerusalén. Reúne a los parias de Israel.
3 Ő, ki meggyógyítja a megtört szivüeket és bekötözi fájdalmaikat;
Él cura a los quebrantados de corazón, y venda sus heridas.
4 számát olvassa meg a csillagoknak, mindnyájukat néven szólítja.
Cuenta el número de las estrellas. Los llama a todos por su nombre.
5 Nagy az urunk és sok erejű, értelmének nincsen száma.
Grande es nuestro Señor, y poderoso en poder. Su comprensión es infinita.
6 Föntartja az alázatosakat az Örökkévaló, földig alázza le a gonoszokat.
Yahvé sostiene a los humildes. Derriba a los malvados al suelo.
7 Énekeljetek az Örökkévalónak hálaszóval, zengjetek Istenünknek hárfával!
Canten a Yahvé con acción de gracias. Canta alabanzas con el arpa a nuestro Dios,
8 A ki felhőkkel borítja az eget, ki esőt készít a földnek, ki füvet sarjaszt a hegyeken;
que cubre el cielo de nubes, que prepara la lluvia para la tierra, que hace crecer la hierba en las montañas.
9 megadja kenyerét a baromnak, a hollófiaknak, a melyek felkiáltanak.
Proporciona alimento para el ganado, y para los jóvenes cuervos cuando llaman.
10 Nem a lónak erejében telik kivánsága, nem a férfi czombjaiban telik kedve.
No se deleita en la fuerza del caballo. No se complace en las piernas de un hombre.
11 Kedveli az Örökkévaló azokat, kik őt félik, azokat, kik várakoznak kegyelmére.
Yahvé se complace en los que le temen, en los que esperan en su amorosa bondad.
12 Dicsőitsd, Jeruzsálem, az Örökkévalót, dicsérd Istenedet, oh Czión!
¡Alabado sea Yahvé, Jerusalén! ¡Alabado sea tu Dios, Sión!
13 Mert megerősítette kapuid reteszeit, megáldotta gyermekeidet tebenned.
Porque ha reforzado los barrotes de tus puertas. Él ha bendecido a tus hijos dentro de ti.
14 Ő, ki békét teszen határodul, búzának javával jóllakat téged;
Él hace la paz en tus fronteras. Te llena de lo mejor del trigo.
15 ki szavát a földre küldi, hamarosan szalad az igéje;
Él envía su mandamiento a la tierra. Su palabra corre muy rápido.
16 ki havat ad, akár a gyapju, deret szór, akár a hamu,
Él da la nieve como la lana, y dispersa la escarcha como las cenizas.
17 dobja jegét, akár kenyérdarabok, fagya előtt ki állhat meg?
Arroja su granizo como si fueran guijarros. ¿Quién puede enfrentarse a su frío?
18 Küldi igéjét s elolvasztja azokat, fuvatja szelét: folynak a vizek,
Envía su palabra y los derrite. Él hace soplar su viento, y las aguas fluyen.
19 Tudtára adja igéjét Jákóbnak, törvényeit és rendeleteit Izraélnek.
Muestra su palabra a Jacob, sus estatutos y sus ordenanzas a Israel.
20 Nem tett úgy egy nem yetnek sem, és rendeleteit – nem ismerik azokat. Hallelúja!
No lo ha hecho por cualquier nación. No conocen sus ordenanzas. ¡Alabado sea Yah!
