< Zsoltárok 147 >

1 Hallelúja! Mert jó zengeni Istenünknek, mert kellemes, illendő a dicséret.
Kathutkung: Panuekhoeh BAWIPA teh pholen awh. Maimae Cathut hah la sak laihoi pholen e teh ahawi. Pholen e teh atangcalah, a kamcu teh ngai ao poung.
2 Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izraél eltaszítottjait egybegyűjti.
BAWIPA ni Jerusalem kho a sak teh pâlei lah kaawm e Isarelnaw hah a kamkhueng sak.
3 Ő, ki meggyógyítja a megtört szivüeket és bekötözi fájdalmaikat;
A lungthin kareknaw hah a dam sak teh, ahnimae hmânaw hah a kawm pouh.
4 számát olvassa meg a csillagoknak, mindnyájukat néven szólítja.
Âsinaw hah a parei teh, ahnimae minnaw hai koung a phung.
5 Nagy az urunk és sok erejű, értelmének nincsen száma.
Maimae Bawipa teh a len teh, thaonae dawk bahu ao, thaipanueknae dawk khori tawn hoeh.
6 Föntartja az alázatosakat az Örökkévaló, földig alázza le a gonoszokat.
BAWIPA ni kârahnoum e naw hah a tawm, tamikathoutnaw hah talai dawk rek a payan.
7 Énekeljetek az Örökkévalónak hálaszóval, zengjetek Istenünknek hárfával!
Lunghawilawkdeinae laihoi BAWIPA koe la sak awh. Ratoung kueng laihoi maimae Cathut hah pholen awh.
8 A ki felhőkkel borítja az eget, ki esőt készít a földnek, ki füvet sarjaszt a hegyeken;
Kalvan hah tâmai hoi a huem teh, talai hanelah kho a rak sak teh, monruinaw dawk phonaw a pâw sak.
9 megadja kenyerét a baromnak, a hollófiaknak, a melyek felkiáltanak.
Moithangnaw hoi kacaikaringe vongacanaw hah rawca a poe.
10 Nem a lónak erejében telik kivánsága, nem a férfi czombjaiban telik kedve.
Bawipa ni marang tha lunghawikhai hoeh. Tami e khoknaw lunghawikhai hoeh.
11 Kedveli az Örökkévaló azokat, kik őt félik, azokat, kik várakoznak kegyelmére.
Bawipa ni ama ka taket e taminaw hoi amae pahrennae ka ngaihawi e taminaw doeh a lunghawikhai
12 Dicsőitsd, Jeruzsálem, az Örökkévalót, dicsérd Istenedet, oh Czión!
Oe Jerusalem, BAWIPA hah pholen haw. Oe Zion, na Cathut hah pholen haw.
13 Mert megerősítette kapuid reteszeit, megáldotta gyermekeidet tebenned.
Bangkongtetpawiteh, Bawipa ni nange kholongkha khannae hah a caksak teh, nang thung kaawm e camonaw hah yawhawi a poe.
14 Ő, ki békét teszen határodul, búzának javával jóllakat téged;
Bawipa ni nange thungup vah roumnae ao sak teh, katuipounge rawca hoi na von a paha sak han.
15 ki szavát a földre küldi, hamarosan szalad az igéje;
Ama e kâpoelawk hah, talai van a patoun. A lawk teh, karang poung lah a yawng.
16 ki havat ad, akár a gyapju, deret szór, akár a hamu,
Tadamtui hah tumuen patetlah a poe. Tadamtui kamkak e hah hraba patetlah a dan.
17 dobja jegét, akár kenyérdarabok, fagya előtt ki állhat meg?
Ama e rounnaw hah vaiyei kanuinaw patetlah a pabo. Bawipa ni a pâding sak e hah apinimaw a khang thai han.
18 Küldi igéjét s elolvasztja azokat, fuvatja szelét: folynak a vizek,
A lawk hah a patoun teh, hotnaw hah a kamyawt sak. Ama e kahlî a tho sak toteh, tuinaw teh a lawng awh.
19 Tudtára adja igéjét Jákóbnak, törvényeit és rendeleteit Izraélnek.
A lawk hah Jakop miphun koe thoseh, phung hoi lawkcengnae teh Isarel miphun koe thoseh, a pâpho.
20 Nem tett úgy egy nem yetnek sem, és rendeleteit – nem ismerik azokat. Hallelúja!
A louk e apipatet e miphun koehai hettelah sak boihoeh. Hote Jentelnaw teh, Lawkcengnae hah panuek awh hoeh. BAWIPA teh pholen awh.

< Zsoltárok 147 >