< Zsoltárok 147 >

1 Hallelúja! Mert jó zengeni Istenünknek, mert kellemes, illendő a dicséret.
BOEIPA te thangthen uh. Mamih kah Pathen tingtoeng he then tih koehnah neh naepnoi rhoeprhui pai.
2 Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izraél eltaszítottjait egybegyűjti.
Jerusalem aka thoh BOEIPA loh a heh tih Israel te a calui.
3 Ő, ki meggyógyítja a megtört szivüeket és bekötözi fájdalmaikat;
Lungbuei a rhek rhoek te a hoeih sak tih a hma te a poi pah.
4 számát olvassa meg a csillagoknak, mindnyájukat néven szólítja.
Aisi rhoek ke amah tarhing la a tae tih a ming te rhip a sui.
5 Nagy az urunk és sok erejű, értelmének nincsen száma.
Mamih kah Boeipa tah len tih a thadueng khaw yet. A lungcuei te tae lek pawh.
6 Föntartja az alázatosakat az Örökkévaló, földig alázza le a gonoszokat.
Kodo rhoek aka tungaep BOEIPA loh halang rhoek te diklai la a kunyun sak.
7 Énekeljetek az Örökkévalónak hálaszóval, zengjetek Istenünknek hárfával!
BOEIPA te uemonah neh doo lamtah mamih kah Pathen te rhotoeng neh tingtoeng uh.
8 A ki felhőkkel borítja az eget, ki esőt készít a földnek, ki füvet sarjaszt a hegyeken;
Vaan ke khomai neh a thing tih diklai ham khotlan a hmoel pah dongah tlang ah sulrham a poe sak.
9 megadja kenyerét a baromnak, a hollófiaknak, a melyek felkiáltanak.
A pang uh vaengah rhamsa ham neh vangak ca ham a buh a khueh pah.
10 Nem a lónak erejében telik kivánsága, nem a férfi czombjaiban telik kedve.
Marhang kah thayung thamal neh hmae pawt tih, hlang kho dongah khaw aka ngaingaih pawh.
11 Kedveli az Örökkévaló azokat, kik őt félik, azokat, kik várakoznak kegyelmére.
Amah aka rhih so neh a sitlohnah dongah aka ngaiuep ni BOEIPA loh a ngaingaih.
12 Dicsőitsd, Jeruzsálem, az Örökkévalót, dicsérd Istenedet, oh Czión!
Aw Jerusalem BOEIPA taengah domyok ti lamtah, aw Zion na Pathen te thangthen laeh.
13 Mert megerősítette kapuid reteszeit, megáldotta gyermekeidet tebenned.
Na vongka kah thohkalh te a caang sak tih na kotak kah na ca rhoek te yoethen a paek.
14 Ő, ki békét teszen határodul, búzának javával jóllakat téged;
Na khorhi ah rhoepnah a khueh tih cang tha te nang n'kum sak.
15 ki szavát a földre küldi, hamarosan szalad az igéje;
A olthui te diklai la a tueih tih a ol loh leklek yong.
16 ki havat ad, akár a gyapju, deret szór, akár a hamu,
Vuelsong te tumul bangla a haeh tih vueltling te hmaiphu bangla a yaal.
17 dobja jegét, akár kenyérdarabok, fagya előtt ki állhat meg?
A rhaelnu te a tham la a lun vaengah a khosik hmai ah unim aka pai thai?
18 Küldi igéjét s elolvasztja azokat, fuvatja szelét: folynak a vizek,
A ol a tueih vaengah te rhoek yut tih a hil neh a hmuh vaengah tui la cip.
19 Tudtára adja igéjét Jákóbnak, törvényeit és rendeleteit Izraélnek.
A ol te a ol bangla Jakob taengah, a oltlueh neh a laitloeknah Israel taengah a phoe sak.
20 Nem tett úgy egy nem yetnek sem, és rendeleteit – nem ismerik azokat. Hallelúja!
Te te namtom boeih taengah a saii pawt dongah ni laitloeknah te a ming uh pawh. BOEIPA te thangthen uh.

< Zsoltárok 147 >