Zsoltárok 146

1 Hallelúja! Dícsérd, én lelkem, az Örökkévalót!

Хвали, душо моја, Господа.

2 Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.

Хвалићу Господа за живота свог, певаћу Богу свом док ме је год.

3 Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:

Не уздајте се у кнезове, у сина човечијег, у ког нема помоћи.

4 elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.

Изиђе из њега дух, и врати се у земљу своју: тај дан пропадну све помисли његове.

5 Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,

Благо ономе, коме је помоћник Бог Јаковљев, коме је надање у Господу, Богу његовом,

6 ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,

Који је створио небо и земљу, море и све што је у њима; који држи веру увек,

7 jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabaditja a foglyokat;

Чини суд онима којима се чини криво; даје храну гладнима. Господ дреши свезане,

8 az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;

Господ отвара очи слепцима, подиже оборене, Господ љуби праведнике.

9 az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet föntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.

Господ чува дошљаке, помаже сироти и удовици; а пут безбожнички превраћа.

10 Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!

Господ је цар довека, Бог твој, Сионе, од колена до колена. Алилуја.