Zsoltárok 146

1 Hallelúja! Dícsérd, én lelkem, az Örökkévalót!

Louvae ao Senhor. Ó alma minha, louva ao Senhor.

2 Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.

Louvarei ao Senhor durante a minha vida; cantarei louvores ao meu Deus emquanto eu fôr vivo.

3 Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:

Não confieis em principes, nem no filho do homem, em quem não ha salvação.

4 elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.

Sae-lhe o espirito, volta para a terra: n'aquelle mesmo dia perecem os seus pensamentos.

5 Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,

Bemaventurado aquelle que tem o Deus de Jacob por seu auxilio, e cuja esperança está posta no Senhor seu Deus.

6 ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,

O que fez os céus e a terra, o mar e tudo quanto ha n'elles, e o que guarda a verdade para sempre;

7 jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabaditja a foglyokat;

O que faz justiça aos opprimidos, o que dá pão aos famintos. O Senhor solta os encarcerados.

8 az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;

O Senhor abre os olhos aos cegos: O Senhor levanta os abatidos: o Senhor ama os justos.

9 az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet föntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.

O Senhor guarda os estrangeiros: sustem o orphão e a viuva, mas transtorna o caminho dos impios.

10 Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!

O Senhor reinará eternamente; o teu Deus, ó Sião, é de geração em geração. Louvae ao Senhor.