< Zsoltárok 146 >
1 Hallelúja! Dícsérd, én lelkem, az Örökkévalót!
Bokumisa Yawe! Oh molimo na ngai, kumisa Yawe!
2 Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.
Nakokumisa Yawe bomoi na ngai mobimba, nakosanzola Nzambe na ngai tango nyonso nakozala na bomoi.
3 Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:
Botia elikya te na bakambi to na bato oyo bazangi makoki ya kobikisa.
4 elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.
Soki bakufi, bazongaka na mabele, mpe, mbala moko, mabongisi na bango elimwaka.
5 Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,
Esengo na moto oyo Nzambe ya Jakobi azali mosungi na ye, oyo atiaka elikya na ye kati na Yawe, Nzambe na ye!
6 ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,
Yawe akelaki Likolo mpe mabele, ebale monene mpe nyonso oyo ezali kati na yango; azali sembo seko na seko.
7 jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabaditja a foglyokat;
Yawe akataka na sembo makambo ya banyokolami mpe apesaka bilei na bato oyo bazali na nzala; abimisaka bakangami na boloko.
8 az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;
Yawe abikisaka miso ya bakufi miso; Yawe asembolaka bato oyo bazali ya kogumbama; Yawe alingaka bato ya sembo.
9 az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet föntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.
Yawe abatelaka bapaya, asungaka mwana etike mpe mwasi oyo akufisa mobali, kasi abebisaka banzela ya bato mabe.
10 Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!
Yawe azali Mokonzi seko na seko; Nzambe na yo, oh Siona, libela na libela! Bokumisa Yawe!