Zsoltárok 146

1 Hallelúja! Dícsérd, én lelkem, az Örökkévalót!

Praise ye the LORD. Praise the LORD, O my soul.

2 Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.

While I live will I praise the LORD: I will sing praises to my God while I have any being.

3 Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:

Put not your trust in princes, [nor] in the son of man, in whom [there is] no help.

4 elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.

His breath goeth forth, he returneth to his earth; in that very day his thoughts perish.

5 Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,

Happy [is he] that [hath] the God of Jacob for his help, whose hope [is] in the LORD his God:

6 ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,

Who made heaven, and earth, the sea, and all that [is] in them: who keepeth truth for ever:

7 jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabaditja a foglyokat;

Who executeth judgment for the oppressed: who giveth food to the hungry. The LORD looseth the prisoners:

8 az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;

The LORD openeth [the eyes of] the blind: the LORD raiseth them that are bowed down: the LORD loveth the righteous:

9 az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet föntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.

The LORD preserveth the strangers; he relieveth the fatherless and widow: but the way of the wicked he turneth upside down.

10 Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!

The LORD will reign for ever, [even] thy God, O Zion, to all generations. Praise ye the LORD.